A felvilágosodás irodalmáról szóló dolgozat témái:

• A felvilágosodás általános jellemzői
• A felvilágosodás francia ága
• A felvilágosodás angliai ága
• A magyar felvilágosodás kezdete
• A magyar felvilágosodás első szakasza (Bessenyei, 1772-1795)
• A magyar felvilágosodás második szakasza (Kazinczy 1795-1825)
• Csokonai Vitéz Mihály élete röviden és irodalmi munkássága
  • Az estve
  • A Reményhez
  • A Magánossághoz
• Berzsenyi Dániel élete röviden és irodalmi munkássága
  • A magyarokhoz I.
  • A magyarokhoz II.
  • Közelítő tél
  • Osztályrészem
  • Levéltöredék barátnémhoz
• Fogalmak (racionalizmus, empirizmus, szentencia, pictura, deizmus, teizmus, ateizmus, panteizmus, materializmus, tézisregény, pikareszk regény, elégia, óda, episztola, klasszicizmus, rokokó)

VIDEÓK

A francia klasszicista dráma itt.

Moliére: Tartuffe itt.

Klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó itt.

Daniel Defoe és Jonathan Swift itt.

A francia felvilágosodás irodalma itt. 

A német felvilágosodás irodalma itt.

Kazinczy Ferenc és a nyelvújítás itt.

Csokonai Vitéz Mihály itt és itt.

Berzsenyi Dániel itt és itt.

Magyar felvilágosodás videó itt.

Hajrá!

Itt van egy kis segítség a téma feldolgozásához

Vázlat innen letölthető.

A kisebbségi nyelvhasználat

A határon túli magyarság nyelvhasználata

A magyar nyelv beszélőinek száma becslések szerint kb. 17 millió (ezzel az uráli nyelvcsalád legnépesebb tagja), közülük kb. 14,5 millióan élnek a Kárpát-medence területén: 10 millióan Magyarországon, 2,5 millióan Romániában, 1 millióan Szlovákiában, 700 ezren a volt Jugoszlávia területén, 250 ezren Kárpátalján, 50 ezren Ausztriában, és további 300 ezren Európa egyéb országaiban.

A magyar anyanyelvű személyek száma a világon becslések szerint 15 millió lehet. Az Európai Unióban közel 13 millió magyar anyanyelvű ember él, ebből 12,5 millió a Kárpát-medencében. A többi európai országban, Izraelt is ide számítva 500 ezer, Európán kívül becslések szerint közel 2 millió a magyar anyanyelvűek száma, ebből 1,8 millió az Amerikai kontinensen (USA: 1,4 millió, Kanada: 315 ezer, Dél-Amerika: 100-120 ezer), Ausztrália és Óceánia: 65-70 ezer, Ázsia: kb. 30 ezer, Afrika: 10-30 ezer, akik közül azonban otthonában már nem mindenki használja a magyar nyelvet. További 2 millióan beszélik a magyart második nyelvként, elsősorban a Kárpát-medence országaiban.

A magyarul beszélő magyarok száma Magyarországon 1970-ben 10,3 millió, 1980-ban 10,64 millió; országhatáron kívül 1970-ben 5,9 millió, 1980-ban 6,07 millió; a világon 1970-ben 16,2 millió, 1980-ban 16,71 millió volt.

A magyar nyelvet a világ nyelveinek sorában a 62. helyre teszik az anyanyelvi beszélők száma szerint. Európában a 14. legbeszéltebb nyelv,valamint a legbeszéltebb olyan nyelv, amely nem az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik.

A magyar agglutináló , azaz ragozó nyelv. A magyar írásrendszer a latin ábécé bővített változata.

A határon túli magyarok száma országok szerint, a hivatalos helyi népszámlálási adatok alapján, kerekítve a következő (forrás: wikipédia):

• Erdélyi magyarok (Románia): 1 440 000
• Felvidéki magyarok (Szlovákia): 520 500
• Vajdasági magyarok (Szerbia): 293 000
• Kárpátaljai magyarok (Ukrajna): 170 000
• Ausztriai magyarok: 70 000
• Horvátországi magyarok: 16 500
• Szlovéniai magyarok: 10 000

Bizonyos mértékadó becslések ennél általában 15-20%-kal több magyarral számolnak.

A magyar anyanyelvűek aránya az Egyesült Államokban (2000-ben):

A határon túli magyarság a magyar nyelvnek helyi változatát beszéli, melynek alapja a helyi nyelvjárás (Szkovákiában a palóc, Romániában a mezőségi, a székely és a csángó), de hatással van rá a két- vagy többnyelvű környezet is. Ezt a magyarországi magyarok nyelvétől többé-kevésbé eltérő változatot nevezzük kontaktusváltozatnak). A vizsgálatok szerint  a kétnyelvűek, akár egyik, akár másik nyelvüket beszélik, soha nem pontosan azt a nyelvet használják, amit az adott nyelvek egynyelvű beszélői: a két nyelv folyamatosan hat egymásra, így a nyelvi érintkezések megszokott kísérőjelensége az interferencia és a kölcsönzés. 

Tehát a kétnyelvűség  egy szociolingvisztikai fogalom, mely utalhat egy személyre, vagy egy társadalomra, közösségre. Kétnyelvű (idegen szóval bilingvis) tágabb értelemben bárki, aki két nyelv folyamatos használatára képes, két nyelven kommunikálni tud; szűkebb értelemben pedig az az ember, aki két nyelven anyanyelvi vagy közel anyanyelvi szinten beszél.

A nyelvpolitikának nagyon fontos szerepe van a kisebbségi nyelvhasználatot illetően. Legyen szó a Magyarországon élő kisebbségekről, illetve a külföldi országokban élő magyar kisebbségekről. A nyelvpolitika feladata tudatos döntésekkel segíteni az anyanyelv, valamint az idegen nyelvek használatát a zökkenőmentes kommunikáció érdekében. 

A határon túli magyarok helyzetéről és nyelvhasználatáról itt találod a zanzás videót.

A kisebbségi nyelvhasználat

Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek

Magyarország területén évszázadok óta több nemzeti közösség él együtt.

A lakosság jelenlegi etnikai-nyelvi összetétele főként a török hódoltság során elnéptelenett területek újratelepítésének, illetve a spontán migrációnak a következménye. 

Kisebbségi betelepítésekről egy kb 18 prces videó itt (videotanár)

A 2011.  évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 644 524 fő, vagyis a lakosság 6,5%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszi ki.

Magyarországon 13 -törvényben elismert- nemzetiség él. 

• 315 583 – cigányok
• 185 696 – németek
• 35 641 – románok
• 35 208 – szlovákok
• 26 774 – horvátok
• 10 038 – szerbek
• 7 396 – ukránok
• 7 001 – lengyelek
• 6 272 – bolgárok
• 4 642 – görögök
• 3 882 – ruszinok
• 3 571 – örmények
• 2 820 – szlovének
• 124 211 – hivatalosan el nem ismert kisebbséghez tartozó (például zsidók, kínaiak, oroszok stb.)

A helyi kisebbségi önkormányzatok feladata a kisebbség ünnepeinek meghatározása, a helyi kisebbségi média, közoktatás, hagyományápolás fenntartása, pályázatok, ösztöndíjak kiírása.

Az országos kisebbségi önkormányzat határozza meg a kisebbség országos ünnepeit. Feladata lehet továbbá színház, múzeum, könyvtár, művészeti és tudományos intézet, kiadó, oktatási intézmény, jogsegélyszolgálat működtetése. 

Valamennyi magyarországi kisebbség legalább 100 éve él a magyar állam keretei között. Jelentős különbség található az egyes magyarországi kisebbségek nyelvi helyzete között. A cigányság mintegy 70-80%-a magyar anyanyelvű. A többiek egy része a lovari, illetve a romani dialektust, másik része az archaikus román illetve a beás nyelvjárást beszéli. 

A bolgár, lengyel, örmény és  ukrán kisebbségek közösségeire jellemző az aktív anyanyelvhasználat mind családi, mind közéleti területeken.

A kisebbségi nyelvhasználatra összességében elmondható, hogy a családok többségében a nyelv átörökítésének folyamata néhány generációt követően megszakad. A kisebbségi anyanyelvhasználatra jótékony hatással van az egyes nemzetiségi, kisebbségi iskolák létrehozása. 

Zanza.tv  a témával kapcsolatban itt.

Társadalmi és területi nyelvváltozatok 

Az azonos nyelvváltozatokat beszélő csoportokat nyelvközösségeknek nevezzük. A nyelvközösségek létrejöttét különböző tényezők befolyásolják: földrajzi, társadalmi hovatartozás, foglalkozás, életkor stb. A nyelvváltozatok többnyire szókészletükben térnek el a köznyelvtől. Egyes emberek több nyelvközösség tagjai is lehetnek, így többféle nyelvváltozatot is beszélhetnek. A nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv.

 A nemzeti nyelven belül megkülönböztethetjük az alábbi nyelvváltozatokat:

a) Normatív nyelvváltozatok
b) Területi nyelvváltozatok: regiolektusok
c) Társadalmi nyelvváltozatok: szociolektusok

Normatív nyelvváltozatok

A magyar nyelv története során a reformkorban jött létre az egységes nemzeti nyelv, melynek igényes írásbeli alkalmazása az irodalmi nyelv. Köznyelvnek nevezzük a nemzeti nyelv beszélt változatát.

Területi nyelvváltozatok

Nyelvjárások

A nyelvjárás egy adott területen használt egységes nyelvváltozat, amelyben a tájnyelvi hatások felismerhetők. A nyelvek földrajzi területenként nyelvjárásokra tagolódnak. Vannak olyan nyelvek, amelyekben az egyes nyelvjárások között igen nagy különbségek vannak (olasz, német). Magyar nyelvjárások között nincsenek megértésbeli problémák, főleg hangtanukban különböznek egymástól, szókészletükben és mondattanukban kisebb az eltérés.

Nyolc legnagyobb nyelvjárás

Nyugati nyelvjárás

• Kettőshangzók (diftongusok) használata az ó, ő, é helyett (uo, üö, ie)
• ly helyett gyakran l (gólya helyett goula)
• Sok helyzetben rövid i, u, ü

Dunántúli nyelvjárás

• Rövid i, u, ü (tűz helyett tüz)
• Az á zártabb a köznyelvinél, az e nyíltabb 
• é helyett í (kérte helyett kírte)
• Két magánhangzó között a rövid mássalhangzókat hosszan ejtik (tanító helyett tanittó)

Déli nyelvjárás

• ö-zés (eszem helyett öszöm)
• Az á zártabb a köznyelvinél, az e nyíltabb 

Tiszai nyelvjárás

• Kettőshangzók (diftongusok) használata (ou, őü, éi pl.: jou, főüd)
• í-zés (pl.: kék helyett kík)

Palóc nyelvjárás

• Jellemző a rövid á használata
• Legajakrésesebb nyelvjárás (kilső, tidő, pispek, begre - külső, tüdő, püspök, bögre)

Északkeleti nyelvjárás

• Vannak záródó és nyitódó kettőshangzók (jou, keiz, mindieg)
• é helyett gyakori az í (szép helyett szíp)
• j-zés jellemzi az l helyén (jány, pájinka)

Mezőségi nyelvjárás

• Jellemzi az a-zás (pl: malom helyett malam, okos helyett akas)
• Megjelenik az elbeszélő múlt használata (járék, jöve)

Székely és csángó nyelvjárás

• legarchaikusabb nyelvjárás
• Kettőshangzók (diftongusok) használata (voút, keit)
• Megkülönbözteti a zárt e-t a nyílt e-től
• A csángó vidék jellemzőj ejtése az s-sz, z-zs, c-cs, dz-dzs közötti ejtés (pl.: szenki, zák, kici)
• Megjelenik még az elbeszélő múlt és a  régmúlt pl: mene, kért vala

Videó erről itt.

Társadalmi nylevváltozatok

A társadalmi nyelvváltozatok alkotják a nyelv függöőleges tagolódását. Mindez iskolai végzettség, foglalkozás, kortárscsoport, szabadidős tevékenység, szakterület alapján jön létre. Ezeket szociolektusoknak nevezzük.

Szaknyelvek, csoportnyelvek: foglalkozások szerinti elkülönülés; legfőbb jellemzője a szakszavak használata (terminus technicus) amiket az adott csoporthoz, szakmához tartozók beszélnek, pl. logaritmus, négyzetgyök, vektorok.

Hobbinyelvek: szabadidős foglalkozások nyelve, sportágak, játékok nyelve, pl. csatár, partjelző,

Életkori nyelvváltozatok

• gyereknyelv (dajkanyelv)
• diáknyelv (pl. diri, karó) gyors változás, igénytelenebb nyelvi normák
• katonai nyelv

Argó (tolvajnyelv): a cél az elkülönülés a társadalom többi rétegétől, pl. duma, dohány, átráz

Familiáris, családi nyelvhasználat

Szleng: ifjúság önállósodó nyelvhasználata, bizalmas hangvétel (tesó), egyszerű köszönés (csá)

Argó: tolvajnyelv, kívülálló számára érthetetlen szavak (caplizik=’izgul’), új jelentés (rongy=’ezer’); sok szó átkerül az argóból a szlengbe vagy a köznyelvbe (buli, kaja)

Videó itt.

Itt van egy kis segítség a 9. osztályosoknak a dolgozathoz.

Szerencsétek van, mert a feldolgozáshoz Hollywood is segítséget nyújt, hiszen Trója címmel megfilmesítették az Iliász történetét.

Igaz, nem irodalomhűen és kissé amerikaiasan tették ezt, de azért segíthet hidat képezni a XXI. század fiataljai és  a Kr.e.8. század környékén született alkotás között...

Homéroszról olvashatsz itt.

Az Iliász rövid történetét megtalálod itt.

Az Iliász elemzéséhez vázlatot itt találsz.

Az Odüsszeia elemzéséhez segítséget itt olvashatsz:

• 12110 hexameterből áll
• Odüsszeusz trójai háborúból való hazatérését 40 napban sűrítve beszéli el
• A mű szerkezete nem lineáris
• Odüsszeusz a phaiákok szigetén meséli el kalandjait Alkinoosznak és Nauszikának (a királynak és leányának)
• A főhős ezután tér haza Ithakába

Hamarosan TZ-k!

Segítség:

• Az avantgárd órai segédlet letölthető itt.
• Kafka és a XX. századi epika ált. jell. letölthető itt.

• Az átváltozás elolvasható itt.
• Elidegenedés Gusztáv-videó itt.

Zanza videók:

• A XX.századi epika átalakulása itt.
• Az avantgárd itt.
• Elidegenedés itt.

Zseniális képregény a mű feldolgozásához az "életbenmaradnának.hu" oldalon! Katt a képre vagy link itt.

A görög mitológia

 Általános ismertető

• A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok  gyűjteménye.
• A görög mítoszok a hétköznapi emberek szertartásai és világnézete alapjául szolgáltak
• Az ókori görögök világképe politeista
• Az élet bizonyos területeihez rendelt istenekben hittek
• A görögök isteneinek emberi alakjuk van és sok emberi tulajdonsággal rendelkeznek:     
•  ANTROPOMORF istenek

Mítosz, mitológia

• A mítosz: a görög mythosz szóból származik, jelentése: beszéd, elmondás, mese
• hősei: istenek, héroszok(félistenek)
• Sok bennük a  képszerű vallásos elem
• istenképzet mítoszok összessége:mitológia
• a mítoszok alapjául általában valamilyen cselekmény, történet szolgált→epikus jellegűek

Témái:

• A világ keletkezése és felépítése
• Istenek születése
• Istenek harca
• Egy-egy isten élettörténete, tevékenysége
• Héroszok, hősök történetei

A görög teremtéstörténet

Kezdetben csak Khaosz létezett a zűrzavaros anyagi jellegű üresség, egy légáramlat termékenyítette meg,

s így jött létre Erebosz (sötétség), Nyx (éjszaka) és

            GAIA (a föld –belőle származik minden  létező alapja)

Gaia saját magából szülte Uranoszt (az eget)

Az istenek első nemzedéke

Gaia és Uranosz gyermekei

6 TITÁN

 6 TITANISZ

3 KÜKLOPSZ

3 HEKATONKHEIR (100 karú, 50 fejű óriások)

Őket Uranosz gyűlölte, és letaszította a görög alvilágba: a TARTAROSZba

Gaia megneheztelt férjére a tettei miatt, és kérte a titánokat, h álljanak méltó bosszút.

Így is lett

Kronosz –az egyik titán- fellázadt apja ellen

Anyja javaslatára egy sarlóval megsebezte apját

Ezzel véget ért Uranosz uralma

Kronosz feleségül vette Rheiát (testvérét)

Az istenek második nemzedéke

Kronosz és Rheia

Kronosz sorban lenyeli születendő gyermekeit

Rheia az utolsó helyett egy követ pólyál be és azt adja Kronosznak

A gyermeket –Zeuszt- Kréta szigetére viszi egy barlangba. Egy különleges kecskének a tején nevelkedik, ezért nagyon erős lesz.

Fiatal férfiként kényszeríti apját, hogy köpje vissza testvéreit.

Így is lett.      

Istenek harca

Zeusz föllázadt apja ellen. Ő akart lenni az új vezető. De ez a titánoknak nem tetszett…

Zeusz és testvérei VS. Kronosz és a titánok

Zeusz segítségül hívja az alvilágba taszított szörnyeket (küklopszokat, 100 karú óriásokat)

Így megnyerik a háborút.

Zeusz a titánokat veti a Tartaroszba, s az óriások őrzik őket.

Zeusz ezután megosztozott a világon két bátyjával, Poszeidónnal és Hádésszel. 

Zeusz kapta az eget

Poszeidón a vizeket

Hádész az Alvilágot

Istenek

Zeusz: a legfőbb isten az Olümposzon, Kronosz és Rheia fia, az istenek 3. nemzedékének vezetője, jelképe a villám

Hadész: Kronosz és Rheia gyermeke, az Alvilág ura. Az alvilágban lakik, Övé a Sötétség sisakja, ami a jeges rettegést árasztja magából

Poszeidón: Kronosz és Rheia gyermeke, a félelmetes természeti erők (pl. földrengés, tengeri vihar) istene, csak összefoglalva nevezzük a tenger istenének, jelképe a háromágú szigony, jelzője a Földrázó.

Héra: 300 éves szerelem után Zeusz felesége és nővére, az Olümposz királynője, a család istennője

Démétér: a termékenység, a nyár, a növények, az aratás istennője, Zeusz második legidősebb testvére, Kronosz és Rhea lánya

Hesztia: Zeusz legidősebb testvére, Kronosz és Rhea lánya, a családi tűzhely istennője

Apollón: Létó és Zeusz gyermeke, a költészet, nap, világosság, jóslás, zene istene, a Múzsák karának vezetője

Artemisz: a Hold, a vadászat és a vadállatok szűz istennője, Apollón ikertestvére

Aphrodité: a szépség és szerelem istennője. Arészt szerette, de Héphaisztosz felesége lett.

Árész: Héra és Zeusz gyermeke, a harc és háború istene

Dionüszosz: a bor, szőlő és a mámor istene

Héphaistos:  az istenek kovácsa, a tűz és minden mesterség istene (leginkább a kovácsoké), egyik lábára sántít

Hermész: az istenek hírnöke, a kereskedők, szónokok, tolvajok védője

Pallas Athéné: Zeusz fejéből pattant ki. A városvédő mesterségek és tudományok védnöke, a bölcsesség, jog, az igazságos háború és a művészetek oltalmazó istennője.

Perszephoné:  Zeusz és Déméter lánya, akit Hádész elrabolt, így lett az alvilág urának a felesége. Perszephoné az év egyik felét az alvilágban töltötte, másik felében visszatérhetett az Olümposzra.

További Mitológiai szereplők

Moirák

  A végzet három istenasszonya,akik az emberek születése, élete és halála felett uralkodnak. Ők fonják a sors fonalát (Párkák)

Atlasz

  A titánok leszármazottja. Fellázadt az olümposzi istenek hatalma ellen, de a lázadást leverték. Zeusz büntette meg Atlaszt azzal, hogy az égboltot a vállán kell tartania

Heraklész

  Zeusz és  egy  halandó  nő  gyermeke. Emberfeletti tetteiről híres, ezért az istenek befogadták.

Teiresziász

A vak jós. Zeusz egyik papja volt. Állítólag meglátta Aphroditét meztelenül fürdés közben, ezért az istennő megvakítatta.

Kentaurok

  Félig ember, félig ló alakú lények. Vannak köztük, akik szeretik a bort és a szüzeket, de vannak bölcs kentaurok is, az asztrológiában nagyon jártasak.

Nimfák

  Nőalakok, természetistennők.

Pandóra

  Zeusz teremtette az emberiség megbüntetésére. Miután Prométeusz ellopta az embereknek a tüzet, Pandóra kapott Hermésztől egy szelencét, melyet soha nem nyithatott volna ki. Ám nem tudott ellenállni a kísértésnek és kinyitotta. A szelencéből előjött az összes rossz és szenvedés, mely azóta is van a világban: természeti csapások, betegség, bűn, bánat, szenvedés.