A kisebbségi nyelvhasználat

Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek

Magyarország területén évszázadok óta több nemzeti közösség él együtt.

A lakosság jelenlegi etnikai-nyelvi összetétele főként a török hódoltság során elnéptelenett területek újratelepítésének, illetve a spontán migrációnak a következménye. 

Kisebbségi betelepítésekről egy kb 18 prces videó itt (videotanár)

A 2011.  évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 644 524 fő, vagyis a lakosság 6,5%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszi ki.

Magyarországon 13 -törvényben elismert- nemzetiség él. 

• 315 583 – cigányok
• 185 696 – németek
• 35 641 – románok
• 35 208 – szlovákok
• 26 774 – horvátok
• 10 038 – szerbek
• 7 396 – ukránok
• 7 001 – lengyelek
• 6 272 – bolgárok
• 4 642 – görögök
• 3 882 – ruszinok
• 3 571 – örmények
• 2 820 – szlovének
• 124 211 – hivatalosan el nem ismert kisebbséghez tartozó (például zsidók, kínaiak, oroszok stb.)

A helyi kisebbségi önkormányzatok feladata a kisebbség ünnepeinek meghatározása, a helyi kisebbségi média, közoktatás, hagyományápolás fenntartása, pályázatok, ösztöndíjak kiírása.

Az országos kisebbségi önkormányzat határozza meg a kisebbség országos ünnepeit. Feladata lehet továbbá színház, múzeum, könyvtár, művészeti és tudományos intézet, kiadó, oktatási intézmény, jogsegélyszolgálat működtetése. 

Valamennyi magyarországi kisebbség legalább 100 éve él a magyar állam keretei között. Jelentős különbség található az egyes magyarországi kisebbségek nyelvi helyzete között. A cigányság mintegy 70-80%-a magyar anyanyelvű. A többiek egy része a lovari, illetve a romani dialektust, másik része az archaikus román illetve a beás nyelvjárást beszéli. 

A bolgár, lengyel, örmény és  ukrán kisebbségek közösségeire jellemző az aktív anyanyelvhasználat mind családi, mind közéleti területeken.

A kisebbségi nyelvhasználatra összességében elmondható, hogy a családok többségében a nyelv átörökítésének folyamata néhány generációt követően megszakad. A kisebbségi anyanyelvhasználatra jótékony hatással van az egyes nemzetiségi, kisebbségi iskolák létrehozása. 

Zanza.tv  a témával kapcsolatban itt.