A görög mitológia
Általános ismertető
- A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye.
- A görög mítoszok a hétköznapi emberek szertartásai és világnézete alapjául szolgáltak
- Az ókori görögök világképe politeista
- Az élet bizonyos területeihez rendelt istenekben hittek
- A görögök isteneinek emberi alakjuk van és sok emberi tulajdonsággal rendelkeznek:
- ANTROPOMORF istenek
Mítosz, mitológia
- A mítosz: a görög mythosz szóból származik, jelentése: beszéd, elmondás, mese
- hősei: istenek, héroszok(félistenek)
- Sok bennük a képszerű vallásos elem
- istenképzet mítoszok összessége:mitológia
- a mítoszok alapjául általában valamilyen cselekmény, történet szolgált→epikus jellegűek
Témái:
- A világ keletkezése és felépítése
- Istenek születése
- Istenek harca
- Egy-egy isten élettörténete, tevékenysége
- Héroszok, hősök történetei
A görög teremtéstörténet
Kezdetben csak Khaosz létezett a zűrzavaros anyagi jellegű üresség, egy légáramlat termékenyítette meg,
s így jött létre Erebosz (sötétség), Nyx (éjszaka) és
GAIA (a föld –belőle származik minden létező alapja)
Gaia saját magából szülte Uranoszt (az eget)
Az istenek első nemzedéke
Gaia és Uranosz gyermekei
6 TITÁN
6 TITANISZ
3 KÜKLOPSZ
3 HEKATONKHEIR (100 karú, 50 fejű óriások)
Őket Uranosz gyűlölte, és letaszította a görög alvilágba: a TARTAROSZba
Gaia megneheztelt férjére a tettei miatt, és kérte a titánokat, h álljanak méltó bosszút.
Így is lett
Kronosz –az egyik titán- fellázadt apja ellen
Anyja javaslatára egy sarlóval megsebezte apját
Ezzel véget ért Uranosz uralma
Kronosz feleségül vette Rheiát (testvérét)
Az istenek második nemzedéke
Kronosz és Rheia
Kronosz sorban lenyeli születendő gyermekeit
Rheia az utolsó helyett egy követ pólyál be és azt adja Kronosznak
A gyermeket –Zeuszt- Kréta szigetére viszi egy barlangba. Egy különleges kecskének a tején nevelkedik, ezért nagyon erős lesz.
Fiatal férfiként kényszeríti apját, hogy köpje vissza testvéreit.
Így is lett.
Istenek harca
Zeusz föllázadt apja ellen. Ő akart lenni az új vezető. De ez a titánoknak nem tetszett…
Zeusz és testvérei VS. Kronosz és a titánok
Zeusz segítségül hívja az alvilágba taszított szörnyeket (küklopszokat, 100 karú óriásokat)
Így megnyerik a háborút.
Zeusz a titánokat veti a Tartaroszba, s az óriások őrzik őket.
Zeusz ezután megosztozott a világon két bátyjával, Poszeidónnal és Hádésszel.
Zeusz kapta az eget
Poszeidón a vizeket
Hádész az Alvilágot
Istenek
Zeusz: a legfőbb isten az Olümposzon, Kronosz és Rheia fia, az istenek 3. nemzedékének vezetője, jelképe a villám
Hadész: Kronosz és Rheia gyermeke, az Alvilág ura. Az alvilágban lakik, Övé a Sötétség sisakja, ami a jeges rettegést árasztja magából
Poszeidón: Kronosz és Rheia gyermeke, a félelmetes természeti erők (pl. földrengés, tengeri vihar) istene, csak összefoglalva nevezzük a tenger istenének, jelképe a háromágú szigony, jelzője a Földrázó.
Héra: 300 éves szerelem után Zeusz felesége és nővére, az Olümposz királynője, a család istennője
Démétér: a termékenység, a nyár, a növények, az aratás istennője, Zeusz második legidősebb testvére, Kronosz és Rhea lánya
Hesztia: Zeusz legidősebb testvére, Kronosz és Rhea lánya, a családi tűzhely istennője
Apollón: Létó és Zeusz gyermeke, a költészet, nap, világosság, jóslás, zene istene, a Múzsák karának vezetője
Artemisz: a Hold, a vadászat és a vadállatok szűz istennője, Apollón ikertestvére
Aphrodité: a szépség és szerelem istennője. Arészt szerette, de Héphaisztosz felesége lett.
Árész: Héra és Zeusz gyermeke, a harc és háború istene
Dionüszosz: a bor, szőlő és a mámor istene
Héphaistos: az istenek kovácsa, a tűz és minden mesterség istene (leginkább a kovácsoké), egyik lábára sántít
Hermész: az istenek hírnöke, a kereskedők, szónokok, tolvajok védője
Pallas Athéné: Zeusz fejéből pattant ki. A városvédő mesterségek és tudományok védnöke, a bölcsesség, jog, az igazságos háború és a művészetek oltalmazó istennője.
Perszephoné: Zeusz és Déméter lánya, akit Hádész elrabolt, így lett az alvilág urának a felesége. Perszephoné az év egyik felét az alvilágban töltötte, másik felében visszatérhetett az Olümposzra.
További Mitológiai szereplők
Moirák
A végzet három istenasszonya,akik az emberek születése, élete és halála felett uralkodnak. Ők fonják a sors fonalát (Párkák)
Atlasz
A titánok leszármazottja. Fellázadt az olümposzi istenek hatalma ellen, de a lázadást leverték. Zeusz büntette meg Atlaszt azzal, hogy az égboltot a vállán kell tartania
Heraklész
Zeusz és egy halandó nő gyermeke. Emberfeletti tetteiről híres, ezért az istenek befogadták.
Teiresziász
A vak jós. Zeusz egyik papja volt. Állítólag meglátta Aphroditét meztelenül fürdés közben, ezért az istennő megvakítatta.
Kentaurok
Félig ember, félig ló alakú lények. Vannak köztük, akik szeretik a bort és a szüzeket, de vannak bölcs kentaurok is, az asztrológiában nagyon jártasak.
Nimfák
Nőalakok, természetistennők.
Pandóra
Zeusz teremtette az emberiség megbüntetésére. Miután Prométeusz ellopta az embereknek a tüzet, Pandóra kapott Hermésztől egy szelencét, melyet soha nem nyithatott volna ki. Ám nem tudott ellenállni a kísértésnek és kinyitotta. A szelencéből előjött az összes rossz és szenvedés, mely azóta is van a világban: természeti csapások, betegség, bűn, bánat, szenvedés.
