Irodalmi update

Ez a blog segít jobban kapcsolódni a középiskolás éveket sokszor igen megnehezítő magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz. Ez hasznos, hiszen a magyar érettségi tárgy - és talán több is...

Címkefelhő

abszurd (2) Ady Endre (2) Antigoné (1) avantgárd (1) Az átváltozás (2) Az ember tragédiája (1) Az irodalom határterülete (1) A beszéd mint cselekvés (1) A Gyűrűk Ura (1) a nyelv és a gondolkodás viszonya (1) A walesi bárdok (1) Bánk bán (1) belső vizsga (1) Biblia (1) Decameron (1) Dragomán György (1) dráma (1) dzsentri (1) ecloga (1) Egypercesek (1) Egy katonaének (1) ekloga (1) elidegenedés (2) Emoto (1) érettségi (39) feldolgozás (2) felvételi (3) Felvilágosodás TZ (1) fra (1) gesták (1) Globe Színház (1) görögök (1) Görög dráma (1) görög mitológia (2) groteszk (3) haiku (1) Halotti beszéd (2) Halotti beszéd és könyörgés (1) Hamlet (1) Hamvas Béla (1) hangok (1) hangtörvények (1) határon túli magyarság nyelvhasználata (1) hét szabad művészet (1) Homérosz (1) Iliász (1) impresszionizmus (1) intertextualitás (1) J. R. R. Tolkien (1) Jókai (1) Kafka (1) Karinthy Ferenc (1) Karinthy Gábor (1) Karinthy Színház (1) Károlyi Amy (1) Katona József (1) Kertész Imre (2) kisebbségi nyelvhasználat (1) kisérettségi (7) Kodály Zoltán (1) kódex (1) könyv és film (2) Középkor (1) Léda (1) legendák (1) Madách Imre (1) marketing alapismeretek (1) morfémák (1) Nobel-díj (1) novella (1) nyelvemlékek (1) Nyelvemlékek (1) nyelvjárások (1) nyelvtan (10) nyelv és társadalom (3) Nyugat (1) Odüsszeia (1) Ómagyar kor (1) Ómagyar Mária-siralom (3) Ördöggörcs (1) Örkény István (1) orosz realizmus (1) Ószövetség (1) osztályozóvizsga (4) párhuzamok (1) Petőfi Sándor (1) projekt (1) realizmus (2) romantika (1) Rómeó és Júlia (1) Sorstalanság (1) Steve Jobs (1) szimbolizmus (1) Tao Te King (1) társadalmi és területi nyelvváltozatok (1) Teljesség felé (1) tételek (39) Tihanyi alapítólevél (2) Tóth Krisztina (1) Újszövetség (1) Utazás Karinthyába (1) x-box (1) XX.század (13) XX.századi epika (2) zanza.tv (26)

Nyelvemlékek

2018.11.13. 21:51 KamionosEszter

Tihanyi apátság alapítólevele

Az első magyar írásbeli szorványemlék (idegen nyelvű szövegben magyar szavak) az 1055-ben keletkezett Tihanyi apátság alapítólevele, I. András adta ki. A szöveg latinul van, de 58 magyar szót tartalmaz. Egy rekonstruálható magyar mondat belőle: FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA vagyis: Fehérvárra menő hadi útra.

 250px-tihanyi_apatsag_alapitolevele.jpg

Halotti beszéd

A Halotti beszéd és könyörgés az első magyar nyelvemlékünk (már szövegemlék és nem szorványemlék), keletkezési ideje kb. 1200 (1192-95) a Pray-kódexben találták meg. A szöveg két részre osztható. Az első a temetési beszéd (26 soros) , amely egy bibliai történetet idéz föl, a bűnbeesést. A szerző retorikai elemekkel kapcsolatot épít ki a jelenlévők és a bibliai történet eseményei között: a bűnbeesés óta minden ember halandóvá vált, senki sem kerülheti el a halált. A szöveg második része a könyörgés (6 soros), amely a halott lelki üdvéért szól.  A szöveg tartalmaz retorikai elemeket: megszólítás, felszólítás, kérdés, válasz. Az eredeti szövegben megfigyelhető, hogy nincsenek még meg a mély és magas hangrendű toldalékok, vagyis nincs illeszkedés. Több igeidőt használ, mint a mai magyar nyelv: elbeszélő múlt, régmúlt.  Észrevehető a figura etimologica, vagyis a tőismétlés jelensége: „halalnak halalaval holsz”. Megfigyelhető, hogy azóta a szavakban használt magánhangzók nyíltabbá váltak. Illetve a szöveg tartalmaz olyan szavakat, amelyeket már nem használunk, pl.:  isa, heon.

halotti_beszed.jpg

 

Egykori olvasat:

Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës aduttȧ valá neki pȧrȧdicsumot hȧzoá. Ës mënd pȧrȧdicsumben valou gyimilcsëktűl mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik : isȧ, ki napon ëmdöl az gyimilcstűl, hȧlálnek hȧláláȧl holsz. Hȧdlȧvá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben hȧlálut evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü valá vizë, hugy turkokȧt migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd ű fajánek hȧlálut ëvék. Haraguvék Isten, ës vetevé űt ez munkás világ belé: és lëün hȧlálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd ű nemének. Kik azok? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: isȧ, ës nüm igy embër múlhatjȧ ez vermöt, isȧ mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki, ës kegyigy-gyën, ës bulcsássȧ mënd ű bűnét!

Ës vimádjok szen[t] ȧhszin Máriát és boudog Miháël ȧrhȧngyëlt ës mënd ȧngyëlkot, hugy vimádjanak érëttë! Ës vimádjok szent Pétër urat, kinek adot hatalm oudaniȧ ës këtnië, hugy oudjȧ mënd ű bűnét! Ës vimádjok mënd szentököt, hugy lëgyenek neki segéd Uromk színë eleüt, hugy Isten iü vimádságok miá bulcsássȧ ű bűnét! Ës szobadohhȧ űt ürdüng ildetüitűl ës pukul kínzatujátúl, ës vezessë űt pȧrȧdicsum nyugalmȧ belí, ës adjon neki münyi uruszág belé utat ës mënd jouben részët! Ës kíássátuk Uromkhuz hármúl: kyrie eleison!

Szerelmes brátim! vimádjomuk ez szëgín embër lilkíért, kit Úr ez napon ez hamus világ timnücë belől menté, kinek ez napon testét tömetjök; hugy Úr űt këgyilméhel Ábrȧám, Izsák, Jȧkob kebelében helhezjë; hugy bírságnap jutvá mënd ű szentëi ës ünüttei küzëkön jou felől johtatniȧ íleszjë űt! Ës tiü bennetük. Clamate ter: kyrie eleison!

 

Ómagyar Mária-siralom

Az Ómagyar Mária-siralom az első magyar nyelvű verses szövegemlék. Körülbelül 1300-ban keletkezett, a latin nyelvű leuveni kódexben találták meg. Témája: Mária siratja megkínzott és keresztre feszített fiát, Jézust, s átvenné tőle a  szenvedését, ha lehetne. Ez a mű tartalmaz verstani elemeket (ütemhangsúlyos verselés, rímek), valamint ebben az alkotásban is megtalálható a figura etimologica: "Viragnak viraga/ vilagnak vilaga". Megfigyelhető, hogy azóta a szavakban használt magánhangzók nyíltabbá váltak.

 

220px-omagyar_maria-siralom.gif

 

 Egykori olvasat:

 

Volék sirolm tudotlon.

Sirolmol sepedik,

buol oszuk, epedek,

 

Választ világumtuul,

zsidou fiodumtuul,

ézes ürümemtüül.

 

Ó én ézes urodum,

eggyen-igy fiodum,

sírou anyát teküncsed,

buabeleül kinyuhhad!

 

Szemem künyüel árad,

junhum buol fárad.

Te vérüd hullottya

én junhum olélottya.

 

Világ világa,

virágnak virága,

keserüen kinzatul,

vos szegekkel veretül!

 

Uh nekem, én fiom,

ézes mézüül,

szégyenül szépségüd,

vírüd hioll vizeül.

 

Sirolmom, fuhászatum

tertetik kiül,

én junhumnok bel bua,

ki sumha nim hiül.

 

Végy halál engümet,

eggyedűm íllyen,

maraggyun urodum,

kit világ féllyen!

 

Ó, igoz Simeonnok

bezzeg szovo ére:

én érzem ez bútürüt,

kit níha egíre.

 

Tüüled válnum;

de nüm valállal,

hul igy kinzassál,

fiom, halállal!

 

Zsidou, mit téssz türvéntelen,

Fiom mert hol biüntelen.

Fugvá, husztuzvá,

üklelvé, ketvé ülüd!

 

Kegyüggyetük fiomnok,

ne légy kegyülm mogomnok!

Ovogy halál kináal

anyát ézes fiáal

egyembelű üllyétük!

 Videó itt (nyelvemlékek), és itt (HB, OMS)

komment

Címkék: érettségi nyelvtan tételek osztályozóvizsga Halotti beszéd Ómagyar Mária-siralom Tihanyi alapítólevél nyelvemlékek

süti beállítások módosítása