A nyelv és a gondolkodás viszonya
A nyelv
- Jelrendszer
- Gondolatokat kifejező jelek összessége
- A nyelven keresztül sajátítjuk el a kultúrát s az előző generáció által felhalmozott tudást
Modern nyelvészet + kulturális antropológia = nyelvi relativitás
A nyelvi relativitás elmélete
Sapir-Whorf hipotézis (nyelvi relativitás)
- A nyelv meghatározza a gondolkodás szerkezetét.
- A nyelv a társadalmi valóság kifejezőeszköze
- Eszkimó nyelvek – magyar
Nyelvi univerzálék
- Az anyanyelv és a nyelvek közös tulajdonsága
- Nyelvi szintek
- Szófajtani csoportok (szemantika)
- Mondatalkotási szabályok (szintaxis)
- Szabályok arra, hogy a nyelvet hogyan alkalmazzuk a társas rendszerben (pragmatika)
Különbségek
(Magyar nyelv vs. Indoeurópai nyelvek)
- Hang és betű nem mindig feleltethető meg egymásnak
- Szóelemek helyett segédigék, elöljárószók
- Igeidők rendszere árnyaltabb
- Szórend
- Társas szabályok
Ferdinand de Saussure
- 1857-1913
- Modern nyelvészet első kiemelkedő tudósa
- A nyelvet társadalmi közegben kell tanulmányozni
A nyelvet 3 szempontból definiálta:
- Nyelv (langue)
- Beszéd (parole)
- Nyelvezet (langage) (nyelv+beszéd)
- Nyelvezet – langage
Az ember veleszületett képessége
- Nyelv (langue)
Egy adott közösség tudatában élő kollektív jellegű, objektív eszközrendszer, konvencionális jelek alkotják
- Beszéd (parole)
A nyelv egyéni alkalmazása
Az anyanyelv elsajátítása
- A család először a nyelvi szocializáció színtere
- A környezet alapvetően meghatározza az ember nyelvi gondolkodását
- Minél magasabb az egyén nyelvi kulturáltsága, annál árnyaltabban lesz képes leképezni a világot nyelvileg.
