Irodalmi update

Ez a blog segít jobban kapcsolódni a középiskolás éveket sokszor igen megnehezítő magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz. Ez hasznos, hiszen a magyar érettségi tárgy - és talán több is...

Címkefelhő

abszurd (2) Ady Endre (2) Antigoné (1) avantgárd (1) Az átváltozás (2) Az ember tragédiája (1) Az irodalom határterülete (1) A beszéd mint cselekvés (1) A Gyűrűk Ura (1) a nyelv és a gondolkodás viszonya (1) a világ nyelvei (1) A walesi bárdok (1) Bánk bán (1) belső vizsga (1) Biblia (1) Decameron (1) Dragomán György (1) dráma (1) dzsentri (1) ecloga (1) Egypercesek (1) Egy katonaének (1) ekloga (1) elidegenedés (2) Emoto (1) érettségi (46) feldolgozás (2) felvételi (7) Felvilágosodás TZ (1) fra (1) gesták (1) Globe Színház (1) görögök (1) Görög dráma (1) görög mitológia (2) groteszk (3) haiku (1) Halotti beszéd (2) Halotti beszéd és könyörgés (1) Hamlet (1) Hamvas Béla (1) hangok (1) hangtörvények (1) határon túli magyarság nyelvhasználata (1) Helyesírás (2) hét szabad művészet (1) Homérosz (1) Iliász (1) impresszionizmus (1) intertextualitás (1) J. R. R. Tolkien (1) Jókai (1) Kafka (1) Karinthy Ferenc (1) Karinthy Gábor (1) Karinthy Színház (1) Károlyi Amy (1) Katona József (1) Kertész Imre (2) kisebbségi nyelvhasználat (1) kisérettségi (7) Kodály Zoltán (1) kódex (1) könyv és film (2) Középkor (1) Léda (1) legendák (1) Madách Imre (1) marketing alapismeretek (1) morfémák (1) Nobel-díj (1) novella (1) nyelvemlékek (1) Nyelvemlékek (1) nyelvészet (1) nyelvjárások (1) nyelvtan (12) nyelv és társadalom (3) Nyugat (1) Odüsszeia (1) Ómagyar kor (1) Ómagyar Mária-siralom (3) Ördöggörcs (1) Örkény István (1) orosz realizmus (1) Ószövetség (1) osztályozóvizsga (7) pályázat (1) párhuzamok (1) Petőfi Sándor (1) projekt (2) realizmus (2) romantika (1) Rómeó és Júlia (1) Saiid (1) slam (1) slam poetry (1) Sorstalanság (1) Steve Jobs (1) Süveg Márk (1) szimbolizmus (1) Tao Te King (1) társadalmi és területi nyelvváltozatok (1) Teljesség felé (1) tételek (44) Tihanyi alapítólevél (2) Tóth Krisztina (1) Újszövetség (1) új helyesírás (1) Utazás Karinthyába (1) x-box (1) XX.század (13) XX.századi epika (2) zanza.tv (27)

Berda József

2019.02.20. 13:56 Bereszter

Berda József

 

"Az Ember bizonyára azért született, hogy sokat nevessen és szeresse az életet"

Berda József

 

Életút

 

1902-1966

  • 1902-ben született Budapesten, Angyalföld (Váci út 140.)
  • 1912-ben Édesanyja meghal
  • A negyedik elemi elvégzése után lakatosinas lesz a Láng-gépgyárban
  • 1916 körül otthagyja a gyárat, Újpesten él ágyrajáróként
  • Volt kifutó, gyári hordár, könyvügynök, szerzetesrendi fráter, újra könyvügynök
  •  Szocialista szemináriumokra jár
  • 1922-ben megjelenik Az én anyám c. verse az Újpesti Naplóban
  • Krúdy Gyula ír róla
  • 1924-ben versei megjelennek a helyi lapokban (Újpesti Hírek, Újpesti Hírlap, stb.)
  •  1925-ben versei és cikkei megjelennek (A rím halála, Az utolsó 25 év magyar irodalma dióhéjban
  • 1925-ben megjelenik első verskötete is (Áradás)
  • A Nyugatban is írnak a kötetéről
  •  1928-ban megjelennek első versei a Nyugatban (Apám halála elé, Beteg fiú októberi ágyon)
  • Babits Mihálynak szóló ajánlással kötete jelenik meg –a kötetet Illyés Gyula méltatja a Nyugatban
  • 1930-ban megjelenik az Öröm c. verskötete
  • Két versét Párizsban a Horizont nevű magyar nyelvű folyóirat is közli 
  • 1931-ben megjelenik az Irgalmas szegénység c. kötete
  • 1932-ben újabb verskötete: Örökkévaló lobogással
  • 1932-ben aláír egy halálbüntetés ellenes kiáltványt
  • 1933-ben megjelenik a Férfihangon c. kötet
  • Közszemérem elleni vétség címen eljárást indítanak ellene (Örökkévaló szagok éneke)
  • 1936-ban Férfihangon című könyvét azért kobozták el, mert Gömbös Gyula miniszterelnököt gúnyoló verset tartalmazott, a kötet megjelenése után ügyészi eljárás indult ellene.
  •  1934-ben megjelenik Indulat c. kötet
  • 1936-ban József Attilával közös műsorban verseit olvassa fel a rádióban
  • Ignotus Pál és József Attila szerkesztésében megjelent Szép Szó gyakran közli a verseit
  • 1937-ben megjelenik Emelt fővel c. kötet
  • 1938-ban aláírja a zsidótörvény-javaslat elleni memorandumot
  • 1939-ben megjelenik Sötétség című kötet
  • 1940-ben megjelenik Béke című kötet
  • 1941-ben megjelenik Ördögnyelv című kötet
  • 1942-ben háborúellenes költeményeket ír
  • Négy versét közli a Magyar Csillag
  • 1943-ban megjelenik Fény és árnyék c. kötet
  • 1944-ben megjelenik Száguldj szabadság c. kötet
  • 1945-ben belép a Magyar Írók Szövetségébe
  • Ugyanebben az évben  téves nekrológot közölnek róla
  • Egyre népszerűbb költő, versei rendszeresen megjelennek, ugyanakkor anyagilag egyre nehezebb helyzetbe kerül
  • 1953-ban megvonják tőle az 1945-től rendszeresen folyósított havi segélyt.
  •  1949-ben megjelenik az Égő évek fölé című kötet
  • 1954-ben megjelenik az Égj és énekelj című kötet
  • 1957-ben megjelenik az Ostor és olajág című kötet
  • 1964-ben megjelenik az Égni! Elégni! című kötet
  • 1965-ben József Attila-díjat kap
  • Magvető Kiadó kiad egy kötetet négy évtizedes költői pályája jelentősebb verseiből
  • 1966-ban az Árpád kórházban megállapítják, hogy gyomra és hasürege teljesen el van rákosodva
  • 1966. június 5-én meghal

 

 berda_160816_4c.jpg

Költészetének jellemzői

 

  • Eleinte az avantgárd irányzataival szimpatizált
  • Majd rátalált saját stílusára
  • Költészete nem illeszkedett az akkori irodalmi normákhoz (a nyugatosok szellemiségéhez)
  • Sokáig próbált a nyugatos alkotók közé bekerülni, de igazán sohasem sikerült neki. A próbálkozások számához képest csak néhány verse jelenhetett meg a Nyugatban
  • Költészetének témái:
    • Szép, kedves természeti jelenségek
    • Az élet mindennapi örömei
      • Evés
      • Emésztési folyamatok
      • Testiség
      • Nevetés
      • Bor
  • Versei megosztották a laikus és a szakmai közönséget is. Voltak akik profánnak, alpárinak, közönségesnek gondolták alkotásait, s úgy vélték, hogy nincs keresnivalója Berdának az irodalmi körökben. De voltak olyanok is, akik valódi művészetet és értéket láttak alkotásaiban. Kosztolányi Dezső "gyönyörű"-nek nevezte verseit.
  • Verseinél gyakran tapasztalható ellentét a műfaj és a tartalom között. (Például óda műfajú versben ír az emésztőgödörhöz verset.)
  • A természeti jelenségekhez kapcsolódó versei gyakran himnikusak. Világképében deista-panteista vonások fedezhetők fel leginkább
  • A természeti jelenségekhez Assziszi Szent Ferenc írt himnuszokat, így Berda ezen verstípusai a középkori költővel mutatnak rokonságot

Berda és a vallásosság

  • Berda vallásos emberként tekintett magára, de nem az egyházi normáknak megfelelően vélte magát annak
  • Istenképe sem egyezett a „hagyományos” istenképpel: nem egy parancsoló-büntető istenképpel rendelkezett, hanem úgy vélte, Isten azért teremtette az embert, hogy szeresse és élvezze az életet, s az Úr is akkor elégedett, ha ezt látja
  • Világnézete rokonságot mutat az ókori görög dionüszoszi világképpel

Kormos István visszaemlékezése Berda Józsefről:

"Költészetünk szent Ference volt, áhitatosan káromkodó, bumfordi és profán és szegény, kivert kóbor kutyák testvére, Noé testvére (...) mindnyájunk testvére. Bakancs, rövidnadrág, oldalán tarisznya, sajttal, pogácsával, verses papírral, esett körtével teli, járta a Somlót, a Börzsönyt, Esztergomot és Máriabesnyőt, bámulta Dunát-Tiszát, lakta Újpestet, Szent Gellért utcai Gargantua, Örök Ágyrajáró, dünnyögött gregorián-éneket és vastag kocsis-káromkodást, térdén írt verset, csudálatosan ragyogót, döcögvén a Váci út villamosain (...). Nem volt ellensége,  pedig mindenkinek csak az igazat mondta, a nem-szívesen hallottat is, mindig csak az igazat írta.  Századunk szegénylegénye, büszke szegény szerelmes a szegénységbe. Utánozhatatlan volt az élete, utánozhatatlan volt a költészete (...)."

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 Berda József néhány verse

 

 

bj_covers_178433.jpg

Megjegyzés
Valamiért a Google Chrome böngészőben cirill betűkkel jelennek meg a versek...
A Firefoxban viszont rendesen latin betűs magyar szöveg olvasható, ezért a Firefox a támogatott böngésző.

 

MEZTELEN KAMASZ A VÁROS FELETT

Óh város! összezsúfolt hangyabolynyüzsgés!
felöltözöttek börtöne vagy most!
és én
ezer méter szabadságos magosából
taposom rád méltóságos gőgömet: -
anyaszült meztelenül!...
Ó forró gyönyörűség!
ma meztelenségem szabadságában fürdök;
lábaim alatt parfümös erdők szélesednek,
párolgó zöld és égő kék, -
ki előtt szégyeljem magam?
Beleharapni az acélos fűvekbe haj!
megrészegülni, ölelni a gyantás levegőben:
lendülj csak bitang-szép kamaszságom!
A szél kiszárítja rossz illataidat
e robbanó kánikulában,
mert tudja szabad csikónak születtél te is
malackodni-hemperegni Istennek zsíros tenyerén.
Legyen hát szent ünnepély most a bűn, -
s ki Isten lázas csókjából fakadtál,
ó gyönyörű huszonötéves fiatal testem:
csak kéjelegj ragyogó-bőrű magadon! -
Mert ideje már, hogy ünnepeljen a Lélek,
így, - anyaszült meztelenül,
ezerméter szabadságos magosából,
téged!
a paráznatestű fiatal bivalyt
holnapi asszonyok emlőinek
büszke kapujában...

 

 

VISEGRÁDI VARÁZSLAT

Téli álmukat alvó hegyek és
erdők éneke zeng a Dunán át:
a Börzsöny küldi üdvözletét a Pilisnek
Nagymarosról Visegrádra állandó
harangzúgások által. Szinte szünet
nélkül zeng mindkét oldalról már e
tájbamarkoló zene s mint madarak
májusi énekének: ennek sincs se
vége, se hossza, bár alszik e vén vidék.
Óh, örök öröme a szépség varázslatának,
mely mindig él és minden időszakban
figyelmezteti életünk: tarts meg, ölelj
kebledre itt, hol él a nagy múlt és elibénk
harangoz a biztató, emberibb jövendő.

 

 

NEVETÉST DICSÉRŐ

Te együgyü, mondd, hallottál-e már
istenigazában nevetni? Száraz
s nagyképü emberi hebrencs nem
érti, nem ismeri ezt a rendkivüli
örömöt! Ki inkább butultál, mint
komolyodtál; - értsd meg végre a
derüt, itt az ideje, hidd el.
Észrevetted-e már imitt-amott, mint
szoktam jóképü csibészekkel veszekedni-nevetni?
vagy enyelegni lóval, kutyával, macskával?
S ami legfőbb: hallottad-e egetrengető nevetésem
künn a félreeső helyen, ha teljes bőségben
szabadultam meg minden feleslegemtől?
Szegény vagy, nagyon szegény, hogy nem
tudod mindezt! Mi vidámabbá tesz; ne
szabj sose határt annak, ha másnak
testi-lelki fájdalmat nem okoz. De nevess,
s főképp ne légy alakoskodó, ha más is
hódolni akar a nevetés isteni örömének.

 

ÉDES PIHENÉS

Most, hogy felébredtem, érzem:
mily felséges volt ez az állati
mulatság veled. Háromszor
támadtam reád s a nagy
birkózás, a kiadós munka
annyira kimerített, hogy végül
az áldott bágyadtság altatott el.
Több mint tíz óra hosszat
aludtam így, mély álomba
merülvén tőled. Aludtam, mint
a tej, nem is tudtam: él-e,
hal-e, létezik-e még a világ? -
Aztán az étvágy, a győzelmes
étvágy csiklandozá gyomrom. Oly
éhes lettem, mint a farkas, ki
hetekig nem evett már. Úgy
ettem-ittam, hogy testem és lelkem
teli lett vidámsággal, szinte
ficánkoltam belé!
S mindezt neked, a te szoborba-faragott,
ízes testednek köszönhetem csupán!
Mindig így fáradjak el, ezt
kívánom, ezzel ajándékozzon meg
az Egek Ura még ötven évig,
azután jöhet akár a pokol is, hol
remélem, újra találkozom majd véled,
hogy tovább folytassuk ezt a fáradságot okozó
nemes játékot a soha meg nem
szűnő végkimerülésig, amen.

 

 

ÁRADOZÁS

Egyetlen, sirig hó kedvesem, te
áldott emésztőgödör! Hadd
illessen már hódolatom! Csak
harsogó örömmel bizonygathatom,
mily ékes épitmény vagy, hogyan
élvezhetlek, mily vidám nyögések
közepette. S mily rangodhoz illő
helyen; a nyüzsgő baromfiól
mellett mosolyogsz!
Nincs királyi trón,
mely fejedelmibb hivatást
töltene be még!
Csak a magábamélyülő
tudja, mit jelent ülni
s ujságot olvasni rajtad; itt
tudni meg a világ eseményeit,
s közben mint kisérőzenét,
elandalogva hallgatni a kácsák
hápogását. Ó, kivánhat-e szebbet
emberfia még? Mit zengjen többet
boldog megelégedésem, mondd?
Bár a másvilágon is puha
deszkádon nyughatnék egy-egy
félórát reggelenként; ilyen szellős
és tiszta helyen s ennyire fenekemhez
szabott trónuson! Az volna az igazi
üdülőhely, a legméltóbb mennyország,
hol végül is mindenki üdvözül, ha
nagy bajában hozzád folyamodik.

 

 

OKTATÓ VERS

Barátom, boldogan vallom meg neked;
fenséges dolog a változatosság, - mindennap
másfajta asszonnyal foglalatoskodni! Tegnap ötven,
ma százhat kilóssal volt komolyabb munkám, holnap
nyolcvankilósra fenem majd fogam. Kövér, sovány, -
mit számit ez? Mind pompás darab, mindegyik
más és más, akár a körte, vagy alma; mind
jóízű-jóillatú gyümölcs, csak legyen belőle elegendő mindég.
Tanuld meg: ha nincs hiányod a szerelemben, nincs
miért szomorkodnod, - szerencse fia vagy már akkor
ezen a földön, ötven vagy százkilós asszonyok
seregével s huncut kalandokkal a hátad mögött. Mert
csak ebben vagyon az örökkévaló öröm, ha igazán
megfontolod; - a többi csak szóhabarcs, mely nem
szül egészséges gyereket az élnivágyó igazi
emberfajtának soha.

 

 

HÚSLEVES DICSÉRETE

Ragyogj szemem, csordulj ki nyálam az örömtől;
az ízletes húslevest tálalják, íme, eléd.
Nézd csak, mily aranysárgán csíllog, mily
orrcsíklandó szaga van! S az íze! A mennyei íz!
Abban van aztán a lélek! Ez kell neked igazán! -
Érzed-e, mondd, a velőscsont, az illatos-ízes
zöldség s a még fűszeresebb gyömbér testet-lelket
gyógyító erejét? - Csak ezért érdemes élni még, hidd el,
csak így tudsz nemesebb dolgokra figyelni, különben
kedve-vesztett fogatlan kutya vagy, ki mindenkit
mérgesen megugat s a legszebb sonkafalatra se kiváncsi.

 

EGY KORCSMÁROSNÉRA

Ritka kezü asszony, bámulatos művésze te
az áhitatra méltó szakácstudománynak;
e pénzszegény napokban illő csak igazán
köszönteni téged! Ki kóstolja s eszi
a te főztöd, az tudja csak: a lelked
tündököl lelkesen sürgő kezedben.
Csak gyermeked szeretheted úgy, mint jó
falatokat teremtő tudományod a
csiklandó illatoktól áradó konyhán.
Csupa elragadtatás leszek, ha visszagondolok
a finom tyuklevesre, a füszerrel teli
pörköltek változó fajtáira; majoránás
tokányra s a fejedelmi hagymásrostélyosra a
méterhosszú tálon, mit a képzelet lassan
elfelejt immár. S felejtheti-e bárki zsirban
uszó, omlós réteseid s mindazt, mely mind
mennyei italt kiván?
Istenem! Istenem! mi mindent ettem s ittam
nálatok: szinte szédül a képzelet tőle!
Csak derűs kedvü asszonyt áldhatott
meg igy a Teremtő s csak igy sikerülhetett tán
remekbefaragott fiatok is, kit a nemes tekintetü
anya szives konyhája táplál úgy maga, mint
minden nemesebbre méltó igaz ember
lelket-deritő örömére.

 

 

UJPEST

                     Éliás Istvánnak

Mint törékeny gyermek, ki
makacs betegségben szenved,
te szegény, szürke város, -
úgy döglődöm én benned.
Néhány jó szó, s néhány
ritka pengő, amit adtál...
(Hősi tetteid pirossal
jelzi majd a naptár.)

Bár unalmas vagy, mint
a többi korhatag város;
kedves vagy te mégis,
sőt kicsinykét mulatságos.
Csibészek, néhány szájas
polgár, s egy-két finom lélek
vigasztal azért, hogy veled
poshadok, s veled élek.

Csak bűz, szemét, nyomorúság
s hasonló örök szépségek
jelzik; mily méltó otthont lelt
benned a magas költészet,
hogy koldusok fészke vagy te,
szívem szerint is hazám... -
Hogy mosdatlan szájjal igy dicsérlek,
kérlek, ne haragudj reám.

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: érettségi tételek XX.század

Örkény István

2019.01.29. 18:46 Bereszter

dia1_1.JPG

dia2.JPG

dia3.JPG

dia4.JPG

dia5.JPG

dia7.JPG

dia6.JPG

dia8.JPG

dia9.JPG

dia10.JPG

dia11.JPG

dia12.JPG

dia13.JPG

dia14.JPG

dia15.JPG

dia16.JPG

dia17.JPG

 

 

 Zanza.tv videó:

Örkény István és a groteszk  itt,  Tóték itt.

Művek olvasásra:

Egypercesek itt.

Tóték itt.

Isten hozta, őrnagy úr!  film itt.

Szólj hozzá!

Címkék: felvételi abszurd groteszk érettségi tételek Örkény István XX.század zanza.tv Egypercesek

Madách - Az ember tragédiája

2018.12.29. 18:28 Bereszter

 

11.médiának pénteken (nov.17-én) dolgozat Az ember tragédiája című műből.

Képtalálat a következőre: „Ádám és Éva”

 Itt egy kis segítség:

A dráma elérhető itt.

A dráma elemzéséhez videó: itt és itt

 

Összefoglaló táblázatok:

 

 Szerkezet:

Órai vázlat:

Keletkezési körülmények

  • Madách Imre (1823-1864) bár meglehetősen sok művet írt, mégis egykönyvű szerzőnek tartjuk.
  • Az ember tragédiája című drámai költemény megírására csaknem egész életében készült, végül 1860-ban fejezte be végleg.
  • A korszak alkotásai közt talán az egyetlen mű, amelyben a nemzeti kérdés nem központi elem, sokkal inkább az egész emberiség, az európai civilizáció problémái foglalkoztatják.
  • Madách elsők között Arany Jánosnak mutatta meg művét,
  • A Tragédiát a Kisfaludy Társaság saját kiadványsorozatában adta közre.
  • Nyomtatásban először 1862. január 12-én jelent meg.

 

Műfaja

  • A drámai költemény / lírai dráma tipikusan romantikus műfaj,
  • A drámai költemények hőse maga az emberiség, melyet vagy egy konkrét ember (Faust), vagy egy mitikus alak (Ádám) jelképez. 
  • A műfaj az emberiség nagy problémáival foglalkozik, arra keresik a választ, hogy mi az emberi lét értelme, ezért is nevezzük ezt a művet emberiség-költeménynek.

 

Irodalmi hatások

  • Dante: Isteni színjáték
  • Milton: Elveszett Paradicsom
  • Goethe: Faust
  • Byron: Manfred; Kain
  • Shelley: A megszabadított Prométheusz
  • Victor Hugo: Századok legendája
  • Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban; Az emberek; Csongor és Tünde
  • Kölcsey Ferenc: Vanitatum Vanitas

 

Filozófiai hatások

  • Kant: az élet ellentmondásokban nyilvánul meg
  • Hegel: dialektika (tézis-antitézis-szintézis: a fejlődés az ellentmondások mozgásában nyilvánul meg)
  • Charles Fourier: falanszter-elmélet: munkások közti egyenlőség falanszterekkel (telepek)
  • Cabet: osztályok nélküli társadalom
  • Comte: pozitivista világkép (az adatok összegzése a fontos, nem az elméleti következtetések)
  • Voltaire: deista-világkép (Isten létét elismeri, de a világ működésébe való beavatkozását tagadja)
  • Frenológia: áltudomány, amely a koponya alapján következtet a jellemre és a szellemi képességekre
  • mechanikus-materializmus: a világ jelenségeit a mechanika törvényeiből levezető filozófiai irányzat
  • biológiai determinizmus: az akarat nem szabad (az ember biológiailag meghatározott, nincs fejlődés)

 

 Összegzés

  • Emberiség dráma
  • Az emberi élet nagy kérdéseivel foglalkozik:
    • Mi az élet értelme?
    • Szabad az ember vagy determinált?
    • Van-e fejlődés?
    • Mi az emberiség sorsa?
  • Madách nem ad végső választ
  • A dráma többnyire pesszimista hangvételű
  • De reménnyel zár

 

A dráma elemzése

 1. szín – A mennyekben

  • Mindenki dicsőíti Istent és az isteni teremtést
  • Lucifer nem, sőt: kritizálja
    • Hiányolja az értelmet az egész teremtésből
    • Cél: az Úr világának megdöntése és meg akarja semmisíteni az embert
    • Lázadó
  • Lucifer részét követeli a teremtésből, s meg is kapja: az Éden két fáját

2. szín – A paradicsomban

  • Lucifer emberi alakban megkísérti az emberpárt
  • Esznek a „jó és a rossz tudásának fájáról”, de az örök élet fájáról már nem
  • Isten kiűzi őket a Paradicsomból

3. szín – Pálmafás vidék

  • Lucifer utazásra hívja őket (Ádámot és Évát)
  • Ádám a jövőbe szeretne látni, tudni akarja, miért fog küzdeni.
  • Elalszanak s újra a XV. Színben ébrednek fel átélve az emberiség fejlődés főbb szakaszait

4. szín - Egyiptom

  • Milliók egy miatt (rabszolgák a fáraóért)
  • Ádám célja: dicsőség
    • maradandót alkotni (piramis),
    • fontos számára, hogy az utókor emlékezzen rá. Hírnevet akar.
  • De csalódik. A boldogságot nem találja meg.
  • Amit szeretne: szabadságot a népnek és millióknak kell érvényt szereznie. Ez előre mutat a következő színre.

5. szín - Athén

  • Ádám (Miltiádész - hadvezér)
  • Egy milliókért –eszme
  • Szabadság-eszme eltorzulása
  • A hazáért harcol, mégis árulónak nyilvánították.
  • A nép befolyásolható (tömeg ereje - néphangulat)
  • Miltiádész vérpadra kerül
  • Nem akar a népért élni, élvezni akarja az életet –a köv.színre mutat előre

6. szín - Róma

  • Élvezetek
  • Ezek sem adnak hosszan tartó boldogságot, csak pillanatnyi kielégülést.
  • Az egyik hölgy megfertőződik – dögvész-, ettől elrettennek a jelenlévők
  • „érzem, érzem, mást is kér a lélek, mint dagadó párnákon renyhe kéjek
  • „Fel hát csatázni új tanért. Alkotni új világot, melynek virága lovag erény lesz.” –előre mutat a keresztes háborúkra, a köv.színre

7. szín -  Konstantinápoly

  • Harcolni egy nemes eszméért (lovagi nemesség)
  • Egy eszméért harcolni
  • A vallás elferdülése (homolusion, homoillusion)
  • Vallás kontra gyilkolás Isten nevében
  • Eltorzult testvériség-eszme
  • Beteljesületlen szerelem (a vallási rendszer miatt)
  • A végén haláltánc – a középkor kedvelt műfaja (csontváz a küszöbön) – Faust
  • Ádám kiábrándul, egyre inkább szemlélődő
  • Olyan kort szeretne, amikor az ember nem küzd semmiért

8. szín – Prága I.

  • Ádám – Kepler
  • A cselekvő történelmi hősből csupán szemlélő lesz
  • Nem tudja átadni tudását, egyedül van. Nincs szellemi társa. Házassága is boldogtalan.
  • Kepler iszik, majd elalszik – Párizs – majd felébred Prágában

9. szín - Párizs

  • Álom az álomban 
  • Ádám –Danton (Francia forradalom)
  • Ádám ismét aktív
  • „A forradalom felfalja gyermekeit”
  • Danton is guillotine alá kerül
  • Szín Prága II.
  • Ádám ismét Keplerként ébred
  • Irtózik a vértől, de mégis lelkesen emlékezik vissza a forradalomra
  • (ez Madách hozzáállását is tükrözi)
  • Tanítványait szellemi önállóságra buzdítja
  • Új nézeteket akar, új világot (romantika eszménye)

10. szín - Prága II.

  • Nem ábrándul ki teljesen a francia forradalom eszméiből: "szabadság, egyenlőség, testvériség"
  • Kepler és a tanítvány párbeszéde is jelentős. Kepler azt mondja, hogy az igazi tudás nemcsak az ismeretek felhalmozásából, hanem a tanultak kritikájából és új rendszerbe foglalásából áll.  
  • Ádám olyan kort szeretne, amelyben a gyakorlati életben is megvalósulnak a nagy eszmék.

11. szín - London

  • Madách jelenét mutatja be
  • Korai kapitalizmus kora
  • Eleinte lelkes a nyüzsgő vásárra, de később már undorodik tőle
  • Ennek a színnek nincs kerek története, epizódok füzéréből áll
  • „Jerünk tehát, mit is nézzük tovább/ Hogyan silányul állattá az ember”
  • Madách a "szabadság, egyenlőség, testvériség" eszméjének árulását látja
  • Ezt a színt egy temetőjelenet zárja, egy haláltánc
  • Valamennyien maguk ássák meg a sírukat
  • Ádám olyan világba vágyik, ahol a tudomány vezeti az embereket

 

12. szín - Falanszter

  • Ez már Madáchoz mérve a jövőben játszódik, tehát utópia
  • 4000 év múlva a Nap kihűl, bekövetkezik a kozmikus katasztrófa, s a földi lét megszűnik. Arra készülnek, hogy mesterséges Napot teremtsenek, és pótolni próbálják az organikus életet
  • A tudomány célszerűsége uralkodik a Falanszterben.
  • Csak a természettudomány létezik, s ez szűk prakticizmusba szorítja az életet
  • Gátat szab az egyéniségnek
  • Megszűntet minden szépséget és társadalmilag nem hasznos dolgot (kultúra)
  • Eltűnt a család
  • Tiltják az érzelmeket
  • A szerelem pedig sajnálatos őrültség
  • Az embereknek nincs nevük, számokkal jelölik őket
  • Az gyermekek későbbi foglalkozását a koponyaalkatuk alapján döntik el
  • Az egyenlőségnek és a testvériségnek torzult formája ez: mindenki ugyan olyan ruhát hord,senki sem éhezik, béke van
  • De mégis, ez a világ lélektelen, embertelen
  • A végső fordulatot Éva idézi elő

13. szín - Az űr

  • Ádám az emberi sors földi megkötöttségéből a végtelen térbe menekül
  • Elvágyódik a Föld köréből
  • A Föld Szelleme figyelmezteti, ha tovább megy , meghal. Ádám dacol vele.
  • Hirtelen sikoltással mozdulatlanná válik
  • Lucifer diadalmas kárörömmel fogadja a jelenséget „győzött hát a vén hazugság” és eltaszítja magától Ádámot
  • Azonban a Föld Szelleme életre hívja Ádámot ismét
  • Ádám tovább akar küzdeni s új tanért lelkesülni

14. szín - Eszkimó-világ

  • A Falanszter színben előre jelzett természeti katasztrófa bekövetkezett:, a tudomány nem mentette meg a Föld életét
  • Az ember állattá silányult
  • Erkölcsileg és fizikailag elkorcsosult
  • Az ember fő vonásai: a félelem és az éhség
  • Ádámot istennek hiszi az eszkimó, és hozzá könyörög, hogy kevesebb ember legyen és több fóka
  • Ádám riadtan tekint szét a jégvilágban
  • Itt már nem születhetnek új eszmék, nem lehetséges a küzdelem
  • Vége az életnek, ez az emberi történelem utolsó, szégyenteljes felvonása
  • Az ember tehetetlen, sorsát nem irányíthatja
  • Véget ér az álom

15. szín - Pálmafás vidék

  • Álmaiból felébred Ádám és Éva
  • Az egyén ugyan szabad, de mégis determinált
  • Ádám öngyilkos akar lenni
  • Ő az első ember a világon, és ha meghal, nem kell végigjárnia az emberiségnek ezt az utat
  • A szikláról Éva anyasága szólítja vissza
  • Rájön: élnie kell, az élet folytatása számára erkölcsi paranccsá válik
  • Remény
  • Az Úrtól nem kap egyértelmű, világos választ arra, hogy mi az ember sorsa, hogy mi az élet értelme
  • „Ember küzdj, és bízva bízzál”

 

Karakterek jellemzése

Ádám

  • az emberiséget szimbolizálja
  • az események során változik, tapasztaltabb lesz
  • alaptulajdonsága a kíváncsiság,
  • lelkesedik a nagy eszmékért
  • a mű folyamán csökken idealizmusa

 

Éva

  • minden korban a korszak erényeit és bűneit is képviseli
  • az érzelem megtestesítője
  • Jelleme változó, olykor befolyásolható
  • Befolyásolni tudja Ádámot (olykor megmenti, olykor kétségbe taszítja)
  • az adott korról ad kritikát
  • Ő képviseli tovább az Édent a mű során (otthon, érzelem, gondoskodás)

 

Lucifer

  • „a tagadás ősi szelleme”
  • kétségbe vonja az egész teremtés értelmét, nem dicséri a világot, fellázad az Úr ellen
  • a megteremtett világban a cél, a változás és az értelem hiányát kifogásolja
  • részt követel magának a teremtésből, az Úr elűzi a mennyekből (bukott angyal, ördög)
  • az Úr két elátkozott fát, a tudás és a halhatatlanság fáját átengedi neki
  • célja az Úr világának megdöntése (az ember megsemmisítése)
  • végzete a szüntelen bukás, de ennek tudatában is vállalja a lázadó szerepét
  • nagy tudásával továbblendíti az emberiséget
  • realista, ironikus szereplő

 

 

 

Képtalálat a következőre: „bűnbeesés”

Jó tanulást!

 

Szólj hozzá!

Címkék: érettségi tételek Madách Imre Az ember tragédiája zanza.tv

Poetry

2018.11.21. 09:35 Bereszter

Pályázz!

Írj verset, novellát vagy “könnyű műfajban” bármilyen minőségi munkát, majd add le alkotásod a magyartanárodnak!

Határidő: december 19.

Kategóriánként az első 3 helyezett ötöst kap magyarból.

irj_2018_e.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: pályázat

Nyelvemlékek

2018.11.13. 21:51 Bereszter

Tihanyi apátság alapítólevele

Az első magyar írásbeli szorványemlék (idegen nyelvű szövegben magyar szavak) az 1055-ben keletkezett Tihanyi apátság alapítólevele, I. András adta ki. A szöveg latinul van, de 58 magyar szót tartalmaz. Egy rekonstruálható magyar mondat belőle: FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA vagyis: Fehérvárra menő hadi útra.

 250px-tihanyi_apatsag_alapitolevele.jpg

Halotti beszéd

A Halotti beszéd és könyörgés az első magyar nyelvemlékünk (már szövegemlék és nem szorványemlék), keletkezési ideje kb. 1200 (1192-95) a Pray-kódexben találták meg. A szöveg két részre osztható. Az első a temetési beszéd (26 soros) , amely egy bibliai történetet idéz föl, a bűnbeesést. A szerző retorikai elemekkel kapcsolatot épít ki a jelenlévők és a bibliai történet eseményei között: a bűnbeesés óta minden ember halandóvá vált, senki sem kerülheti el a halált. A szöveg második része a könyörgés (6 soros), amely a halott lelki üdvéért szól.  A szöveg tartalmaz retorikai elemeket: megszólítás, felszólítás, kérdés, válasz. Az eredeti szövegben megfigyelhető, hogy nincsenek még meg a mély és magas hangrendű toldalékok, vagyis nincs illeszkedés. Több igeidőt használ, mint a mai magyar nyelv: elbeszélő múlt, régmúlt.  Észrevehető a figura etimologica, vagyis a tőismétlés jelensége: „halalnak halalaval holsz”. Megfigyelhető, hogy azóta a szavakban használt magánhangzók nyíltabbá váltak. Illetve a szöveg tartalmaz olyan szavakat, amelyeket már nem használunk, pl.:  isa, heon.

halotti_beszed.jpg

 

Egykori olvasat:

Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës aduttȧ valá neki pȧrȧdicsumot hȧzoá. Ës mënd pȧrȧdicsumben valou gyimilcsëktűl mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik : isȧ, ki napon ëmdöl az gyimilcstűl, hȧlálnek hȧláláȧl holsz. Hȧdlȧvá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben hȧlálut evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü valá vizë, hugy turkokȧt migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd ű fajánek hȧlálut ëvék. Haraguvék Isten, ës vetevé űt ez munkás világ belé: és lëün hȧlálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd ű nemének. Kik azok? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: isȧ, ës nüm igy embër múlhatjȧ ez vermöt, isȧ mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki, ës kegyigy-gyën, ës bulcsássȧ mënd ű bűnét!

Ës vimádjok szen[t] ȧhszin Máriát és boudog Miháël ȧrhȧngyëlt ës mënd ȧngyëlkot, hugy vimádjanak érëttë! Ës vimádjok szent Pétër urat, kinek adot hatalm oudaniȧ ës këtnië, hugy oudjȧ mënd ű bűnét! Ës vimádjok mënd szentököt, hugy lëgyenek neki segéd Uromk színë eleüt, hugy Isten iü vimádságok miá bulcsássȧ ű bűnét! Ës szobadohhȧ űt ürdüng ildetüitűl ës pukul kínzatujátúl, ës vezessë űt pȧrȧdicsum nyugalmȧ belí, ës adjon neki münyi uruszág belé utat ës mënd jouben részët! Ës kíássátuk Uromkhuz hármúl: kyrie eleison!

Szerelmes brátim! vimádjomuk ez szëgín embër lilkíért, kit Úr ez napon ez hamus világ timnücë belől menté, kinek ez napon testét tömetjök; hugy Úr űt këgyilméhel Ábrȧám, Izsák, Jȧkob kebelében helhezjë; hugy bírságnap jutvá mënd ű szentëi ës ünüttei küzëkön jou felől johtatniȧ íleszjë űt! Ës tiü bennetük. Clamate ter: kyrie eleison!

 

Ómagyar Mária-siralom

Az Ómagyar Mária-siralom az első magyar nyelvű verses szövegemlék. Körülbelül 1300-ban keletkezett, a latin nyelvű leuveni kódexben találták meg. Témája: Mária siratja megkínzott és keresztre feszített fiát, Jézust, s átvenné tőle a  szenvedését, ha lehetne. Ez a mű tartalmaz verstani elemeket (ütemhangsúlyos verselés, rímek), valamint ebben az alkotásban is megtalálható a figura etimologica: "Viragnak viraga/ vilagnak vilaga". Megfigyelhető, hogy azóta a szavakban használt magánhangzók nyíltabbá váltak.

 

220px-omagyar_maria-siralom.gif

 

 Egykori olvasat:

 

Volék sirolm tudotlon.

Sirolmol sepedik,

buol oszuk, epedek,

 

Választ világumtuul,

zsidou fiodumtuul,

ézes ürümemtüül.

 

Ó én ézes urodum,

eggyen-igy fiodum,

sírou anyát teküncsed,

buabeleül kinyuhhad!

 

Szemem künyüel árad,

junhum buol fárad.

Te vérüd hullottya

én junhum olélottya.

 

Világ világa,

virágnak virága,

keserüen kinzatul,

vos szegekkel veretül!

 

Uh nekem, én fiom,

ézes mézüül,

szégyenül szépségüd,

vírüd hioll vizeül.

 

Sirolmom, fuhászatum

tertetik kiül,

én junhumnok bel bua,

ki sumha nim hiül.

 

Végy halál engümet,

eggyedűm íllyen,

maraggyun urodum,

kit világ féllyen!

 

Ó, igoz Simeonnok

bezzeg szovo ére:

én érzem ez bútürüt,

kit níha egíre.

 

Tüüled válnum;

de nüm valállal,

hul igy kinzassál,

fiom, halállal!

 

Zsidou, mit téssz türvéntelen,

Fiom mert hol biüntelen.

Fugvá, husztuzvá,

üklelvé, ketvé ülüd!

 

Kegyüggyetük fiomnok,

ne légy kegyülm mogomnok!

Ovogy halál kináal

anyát ézes fiáal

egyembelű üllyétük!

 Videó itt (nyelvemlékek), és itt (HB, OMS)

Szólj hozzá!

Címkék: érettségi nyelvtan tételek osztályozóvizsga Halotti beszéd Ómagyar Mária-siralom Tihanyi alapítólevél nyelvemlékek

Arany János

2018.10.07. 19:15 Bereszter

 

d72d7fa8ed3e0de76eec08e51e104252_d49afe6e3b4eb7cadfe308837303ec67.jpg

 

Arany: órai vázlat itt.

Arany műveinek összefoglalása táblázatban:

 Zanza videók

Arany János életműve, epikus költészete itt.

Arany balladaköltészete itt.

Arany lírája itt.

 ______________________________

Romantika reloaded itt.

 

Jó felkészülést!

Eszter tanárnő

Szólj hozzá!

Címkék: érettségi tételek romantika kisérettségi zanza.tv

A beszéd mint cselekvés

2018.10.07. 18:05 Bereszter

A beszéd mint cselekvés

2. tétel

9a63fcda009b5f0b202fe6225b8fa914_d49afe6e3b4eb7cadfe308837303ec67.jpg

 

Beszédaktus-elmélet

John Austin

  • Analitikus nyelvfilozófus
  • A nyelv nemcsak információátvitel, hanem cselekvés is.
  • Amit az információátvitellel véghez is viszünk
    • Pl.: bocsánatkérés

 

 A megnyilatkozások két csoportra bonthatók:

Konstatívumok Performatívumok
megállapítások beszédtettek
pl.: esik az eső pl.: bocsánatkérés
lehet igaz vagy hamis lehet őszinte vagy nem őszinte

 

Körülmények a beszédaktus sikerességéhez

  • Rendelkeznie kell a beszélőnek a szükséges felhatalmazással
    • Pl.: ítélet, házasságkötés, hadüzenet
  • Helyes végrehajtás
    • Pl.: liturgikus eljárások
  • Őszinteség
    • Pl.: bocsánatkérés

 

Leggyakoribb beszédtettek

    • Kijelentés
    • Felszólítás
    • Kérés
    • Köszönet
    • Ígéret
    • Fenyegetés
    • engedélykérés

 

Dr. Masaru Emoto

  • professzor látványos kísérletsorozatot mutatott be a vízzel.
  • A professzor különféle forrásból származó vizet fagyasztott le és a vízkristályokat lefotózta. Később különféle szavakat mondott fiolákban levő vízbe, ezeket a szavakat leírta egy címkére és ráragasztotta a fiolákra, majd újból lefagyasztotta ezeket a vizet tartalmazó fiolákat.
  • A fiolákban megfagyott jégkristályokat lefotózta és megdöbbentő eredményre jutott:
    • a szeretet és a gyűlölet szavakat tartalmazó vízkristály fantasztikus eltérést mutatott.
  • A professzor látva a lefotózott vízkristályok közti különbséget rájött, hogy milyen érzékeny információ hordozó a víz, ami a legjelentéktelenebbnek tűnő hatásra is erős elváltozással reagál.
  • Közismert tény hogy az emberi szervezet több mint 3/4 részben vízből áll, ezért elgondolkodtató hogy a kimondott szavak milyen hatással vannak az emberi szervezetre.

 

Beszédtett –nyelvi mágia

    • Áldás, átok, jókívánság
    • Bizonyos vallásokban az Isten nevének nem kimondása, illetve a rontó, sátáni erők nevének nem kimondása, tilása (tabu)
    • Bizonyos archaikus nézetek szerint a nevet kimondva hatalmunk van az adott lény felett, vagy a lénynek van hatalma felettünk

Szólj hozzá!

Címkék: érettségi nyelvtan tételek A beszéd mint cselekvés Emoto

A világ nyelvei - projekt

2018.10.01. 05:55 Bereszter

 

Részletes követelmények a 11. b és m osztály számára a világ nyelvei projekthez:

Időpontok:

Tanulmány leadásának határideje: okt. 26. péntek

A prezentáció leadásának határideje: nov. 5. hétfő

A munkák bemutatása: november 5-től.

 

A tanulmány formai követelményei:

 

  • 4-5 A4-es oldal (kép nélkül ennyi, ha van kép, akkor több), 12-es betűméret, 1,5 sorköz.
  • Előlap (cím, alkotó, téma, kép)
  • Tartalomjegyzék (az általad kiválasztott alcímekkel)
  • A tanulmány legyen alcímekre tagolva,  egységesre formázva, jól átláthatóan megszerkesztve
  • Felhasznált irodalom/források (internetes hivatkozás is)
  • Lehet kézzel vagy géppel is írni. (Figyelem: a gépes alkotásoknál a ctrlC ctrlV-s megoldásokat elégtelennel fogom értékelni.)
  • Értékelés: két irodalmi jegy, két nyelvi jegy

 

A ppt formai követelményei:

 

  • Bármilyen prezentációs program használható
  • 10 dia
  • Legyen kevés szöveg (hiszen a tanulmányban már leírtad a lényeget és elvileg tudod is)
  • Inkább a látványvilág számít (sok kép, illusztráció)
  • Értékelés: két jegy nyelvtanra (egy a diák összeállítására, egy az előadói készségre -amiben a témával kapcsolatos tudásod is benne van)
  • értékelés: két nyelvi jegy (diaösszeállítás és az előadás)

 

A projekt témái:

A

Egy ORSZÁG kiválasztása

  • Földrajzi elhelyezkedése, környezete
  • Az ott élő népek bemutatása ( kulturális sajátosságok)
  • Hivatalos nyelv és nyelvek bemutatása
  • Az ország nyelvpolitikája, kitérve a kisebbségi nyelvhasználatra is
  • Az anyaország nyelve és írásrendszere

B

Egy NÉP kiválasztása

  • A nép elhelyezkedése a világban
  • Kulturális sajátosságai, hagyományai
  • Az adott nép nyelve, nyelvi sajátosságok
  • Az adott nép írott  és beszélt nyelvének jellemzői

Képtalálat a következőre: „a világ nyelvei”

 

(Témafoglalás 10. 09-ig nálam.)

Bereczky-Legény Eszter

Szólj hozzá!

Címkék: projekt

A nyelv és a gondolkodás viszonya

2018.09.30. 19:36 Bereszter

A nyelv és a gondolkodás viszonya

 A nyelv

  • Jelrendszer
  • Gondolatokat kifejező jelek összessége
  • A nyelven keresztül sajátítjuk el a kultúrát s az előző generáció által felhalmozott tudást

Modern nyelvészet + kulturális antropológia = nyelvi relativitás

 A nyelvi relativitás elmélete

 Sapir-Whorf hipotézis (nyelvi relativitás)

  • A nyelv meghatározza a gondolkodás szerkezetét.
  • A nyelv a társadalmi valóság kifejezőeszköze
  • Eszkimó nyelvek – magyar

Nyelvi univerzálék

  • Az anyanyelv és a nyelvek közös tulajdonsága
    • Nyelvi szintek
    • Szófajtani csoportok (szemantika)
    • Mondatalkotási szabályok (szintaxis)
    • Szabályok arra, hogy a nyelvet hogyan alkalmazzuk a társas rendszerben (pragmatika)

 

Különbségek

(Magyar nyelv vs. Indoeurópai nyelvek)

  • Hang és betű nem mindig feleltethető meg egymásnak
  • Szóelemek helyett segédigék, elöljárószók
  • Igeidők rendszere árnyaltabb
  • Szórend
  • Társas szabályok

 

 Ferdinand de Saussure

  • 1857-1913
  • Modern nyelvészet első kiemelkedő tudósa
  • A nyelvet társadalmi közegben kell tanulmányozni

A nyelvet 3 szempontból definiálta:

  • Nyelv (langue)
  • Beszéd (parole)
  • Nyelvezet (langage) (nyelv+beszéd)

 

Képtalálat a következőre: „saussure langue”

  • Nyelvezet – langage

Az ember veleszületett képessége

  • Nyelv (langue)

Egy adott közösség tudatában élő kollektív jellegű, objektív eszközrendszer, konvencionális jelek alkotják

  • Beszéd (parole)

A nyelv egyéni alkalmazása

 

Az anyanyelv elsajátítása

  • A család először a nyelvi szocializáció színtere
  • A környezet alapvetően meghatározza az ember nyelvi gondolkodását
  • Minél magasabb az egyén nyelvi kulturáltsága, annál árnyaltabban lesz képes leképezni a világot nyelvileg.

Szólj hozzá!

Címkék: érettségi nyelvtan tételek XX.század a nyelv és a gondolkodás viszonya

A 2018/19-es tanév...

2018.09.04. 22:30 Bereszter

sotev.jpg

Szólj hozzá!