Irodalmi update

Ez a blog segít jobban kapcsolódni a középiskolás éveket sokszor igen megnehezítő magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz. Ez hasznos, hiszen a magyar érettségi tárgy - és talán több is...

Címkefelhő

abszurd (2) Ady Endre (2) Antigoné (1) avantgárd (1) Az átváltozás (2) Az ember tragédiája (1) Az irodalom határterülete (1) A beszéd mint cselekvés (1) A Gyűrűk Ura (1) a nyelv és a gondolkodás viszonya (1) a világ nyelvei (1) A walesi bárdok (1) Bánk bán (1) belső vizsga (1) Biblia (1) Decameron (1) Dragomán György (1) dráma (1) dzsentri (1) ecloga (1) Egypercesek (1) Egy katonaének (1) ekloga (1) elidegenedés (2) Emoto (1) érettségi (46) feldolgozás (2) felvételi (7) Felvilágosodás TZ (1) fra (1) gesták (1) Globe Színház (1) görögök (1) Görög dráma (1) görög mitológia (2) groteszk (3) haiku (1) Halotti beszéd (2) Halotti beszéd és könyörgés (1) Hamlet (1) Hamvas Béla (1) hangok (1) hangtörvények (1) határon túli magyarság nyelvhasználata (1) Helyesírás (2) hét szabad művészet (1) Homérosz (1) Iliász (1) impresszionizmus (1) intertextualitás (1) J. R. R. Tolkien (1) Jókai (1) Kafka (1) Karinthy Ferenc (1) Karinthy Gábor (1) Karinthy Színház (1) Károlyi Amy (1) Katona József (1) Kertész Imre (2) kisebbségi nyelvhasználat (1) kisérettségi (7) Kodály Zoltán (1) kódex (1) könyv és film (2) Középkor (1) Léda (1) legendák (1) Madách Imre (1) marketing alapismeretek (1) morfémák (1) Nobel-díj (1) novella (1) nyelvemlékek (1) Nyelvemlékek (1) nyelvészet (1) nyelvjárások (1) nyelvtan (12) nyelv és társadalom (3) Nyugat (1) Odüsszeia (1) Ómagyar kor (1) Ómagyar Mária-siralom (3) Ördöggörcs (1) Örkény István (1) orosz realizmus (1) Ószövetség (1) osztályozóvizsga (7) párhuzamok (1) Petőfi Sándor (1) projekt (2) realizmus (2) romantika (1) Rómeó és Júlia (1) Saiid (1) slam (1) slam poetry (1) Sorstalanság (1) Steve Jobs (1) Süveg Márk (1) szimbolizmus (1) Tao Te King (1) társadalmi és területi nyelvváltozatok (1) Teljesség felé (1) tételek (44) Tihanyi alapítólevél (2) Tóth Krisztina (1) Újszövetség (1) új helyesírás (1) Utazás Karinthyába (1) x-box (1) XX.század (13) XX.századi epika (2) zanza.tv (27)

Madách - Az ember tragédiája

2017.11.12. 18:28 Bereszter

 

11.médiának pénteken (nov.17-én) dolgozat Az ember tragédiája című műből.

Képtalálat a következőre: „Ádám és Éva”

 Itt egy kis segítség:

A dráma elérhető itt.

A dráma elemzéséhez videó: itt és itt

 

Összefoglaló táblázatok:

 

 Szerkezet:

Órai vázlat:

Keletkezési körülmények

  • Madách Imre (1823-1864) bár meglehetősen sok művet írt, mégis egykönyvű szerzőnek tartjuk.
  • Az ember tragédiája című drámai költemény megírására csaknem egész életében készült, végül 1860-ban fejezte be végleg.
  • A korszak alkotásai közt talán az egyetlen mű, amelyben a nemzeti kérdés nem központi elem, sokkal inkább az egész emberiség, az európai civilizáció problémái foglalkoztatják.
  • Madách elsők között Arany Jánosnak mutatta meg művét,
  • A Tragédiát a Kisfaludy Társaság saját kiadványsorozatában adta közre.
  • Nyomtatásban először 1862. január 12-én jelent meg.

 

Műfaja

  • A drámai költemény / lírai dráma tipikusan romantikus műfaj,
  • A drámai költemények hőse maga az emberiség, melyet vagy egy konkrét ember (Faust), vagy egy mitikus alak (Ádám) jelképez. 
  • A műfaj az emberiség nagy problémáival foglalkozik, arra keresik a választ, hogy mi az emberi lét értelme, ezért is nevezzük ezt a művet emberiség-költeménynek.

 

Irodalmi hatások

  • Dante: Isteni színjáték
  • Milton: Elveszett Paradicsom
  • Goethe: Faust
  • Byron: Manfred; Kain
  • Shelley: A megszabadított Prométheusz
  • Victor Hugo: Századok legendája
  • Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban; Az emberek; Csongor és Tünde
  • Kölcsey Ferenc: Vanitatum Vanitas

 

Filozófiai hatások

  • Kant: az élet ellentmondásokban nyilvánul meg
  • Hegel: dialektika (tézis-antitézis-szintézis: a fejlődés az ellentmondások mozgásában nyilvánul meg)
  • Charles Fourier: falanszter-elmélet: munkások közti egyenlőség falanszterekkel (telepek)
  • Cabet: osztályok nélküli társadalom
  • Comte: pozitivista világkép (az adatok összegzése a fontos, nem az elméleti következtetések)
  • Voltaire: deista-világkép (Isten létét elismeri, de a világ működésébe való beavatkozását tagadja)
  • Frenológia: áltudomány, amely a koponya alapján következtet a jellemre és a szellemi képességekre
  • mechanikus-materializmus: a világ jelenségeit a mechanika törvényeiből levezető filozófiai irányzat
  • biológiai determinizmus: az akarat nem szabad (az ember biológiailag meghatározott, nincs fejlődés)

 

 Összegzés

  • Emberiség dráma
  • Az emberi élet nagy kérdéseivel foglalkozik:
    • Mi az élet értelme?
    • Szabad az ember vagy determinált?
    • Van-e fejlődés?
    • Mi az emberiség sorsa?
  • Madách nem ad végső választ
  • A dráma többnyire pesszimista hangvételű
  • De reménnyel zár

 

A dráma elemzése

 1. szín – A mennyekben

  • Mindenki dicsőíti Istent és az isteni teremtést
  • Lucifer nem, sőt: kritizálja
    • Hiányolja az értelmet az egész teremtésből
    • Cél: az Úr világának megdöntése és meg akarja semmisíteni az embert
    • Lázadó
  • Lucifer részét követeli a teremtésből, s meg is kapja: az Éden két fáját

2. szín – A paradicsomban

  • Lucifer emberi alakban megkísérti az emberpárt
  • Esznek a „jó és a rossz tudásának fájáról”, de az örök élet fájáról már nem
  • Isten kiűzi őket a Paradicsomból

3. szín – Pálmafás vidék

  • Lucifer utazásra hívja őket (Ádámot és Évát)
  • Ádám a jövőbe szeretne látni, tudni akarja, miért fog küzdeni.
  • Elalszanak s újra a XV. Színben ébrednek fel átélve az emberiség fejlődés főbb szakaszait

4. szín - Egyiptom

  • Milliók egy miatt (rabszolgák a fáraóért)
  • Ádám célja: dicsőség
    • maradandót alkotni (piramis),
    • fontos számára, hogy az utókor emlékezzen rá. Hírnevet akar.
  • De csalódik. A boldogságot nem találja meg.
  • Amit szeretne: szabadságot a népnek és millióknak kell érvényt szereznie. Ez előre mutat a következő színre.

5. szín - Athén

  • Ádám (Miltiádész - hadvezér)
  • Egy milliókért –eszme
  • Szabadság-eszme eltorzulása
  • A hazáért harcol, mégis árulónak nyilvánították.
  • A nép befolyásolható (tömeg ereje - néphangulat)
  • Miltiádész vérpadra kerül
  • Nem akar a népért élni, élvezni akarja az életet –a köv.színre mutat előre

6. szín - Róma

  • Élvezetek
  • Ezek sem adnak hosszan tartó boldogságot, csak pillanatnyi kielégülést.
  • Az egyik hölgy megfertőződik – dögvész-, ettől elrettennek a jelenlévők
  • „érzem, érzem, mást is kér a lélek, mint dagadó párnákon renyhe kéjek
  • „Fel hát csatázni új tanért. Alkotni új világot, melynek virága lovag erény lesz.” –előre mutat a keresztes háborúkra, a köv.színre

7. szín -  Konstantinápoly

  • Harcolni egy nemes eszméért (lovagi nemesség)
  • Egy eszméért harcolni
  • A vallás elferdülése (homolusion, homoillusion)
  • Vallás kontra gyilkolás Isten nevében
  • Eltorzult testvériség-eszme
  • Beteljesületlen szerelem (a vallási rendszer miatt)
  • A végén haláltánc – a középkor kedvelt műfaja (csontváz a küszöbön) – Faust
  • Ádám kiábrándul, egyre inkább szemlélődő
  • Olyan kort szeretne, amikor az ember nem küzd semmiért

8. szín – Prága I.

  • Ádám – Kepler
  • A cselekvő történelmi hősből csupán szemlélő lesz
  • Nem tudja átadni tudását, egyedül van. Nincs szellemi társa. Házassága is boldogtalan.
  • Kepler iszik, majd elalszik – Párizs – majd felébred Prágában

9. szín - Párizs

  • Álom az álomban 
  • Ádám –Danton (Francia forradalom)
  • Ádám ismét aktív
  • „A forradalom felfalja gyermekeit”
  • Danton is guillotine alá kerül
  • Szín Prága II.
  • Ádám ismét Keplerként ébred
  • Irtózik a vértől, de mégis lelkesen emlékezik vissza a forradalomra
  • (ez Madách hozzáállását is tükrözi)
  • Tanítványait szellemi önállóságra buzdítja
  • Új nézeteket akar, új világot (romantika eszménye)

10. szín - Prága II.

  • Nem ábrándul ki teljesen a francia forradalom eszméiből: "szabadság, egyenlőség, testvériség"
  • Kepler és a tanítvány párbeszéde is jelentős. Kepler azt mondja, hogy az igazi tudás nemcsak az ismeretek felhalmozásából, hanem a tanultak kritikájából és új rendszerbe foglalásából áll.  
  • Ádám olyan kort szeretne, amelyben a gyakorlati életben is megvalósulnak a nagy eszmék.

11. szín - London

  • Madách jelenét mutatja be
  • Korai kapitalizmus kora
  • Eleinte lelkes a nyüzsgő vásárra, de később már undorodik tőle
  • Ennek a színnek nincs kerek története, epizódok füzéréből áll
  • „Jerünk tehát, mit is nézzük tovább/ Hogyan silányul állattá az ember”
  • Madách a "szabadság, egyenlőség, testvériség" eszméjének árulását látja
  • Ezt a színt egy temetőjelenet zárja, egy haláltánc
  • Valamennyien maguk ássák meg a sírukat
  • Ádám olyan világba vágyik, ahol a tudomány vezeti az embereket

 

12. szín - Falanszter

  • Ez már Madáchoz mérve a jövőben játszódik, tehát utópia
  • 4000 év múlva a Nap kihűl, bekövetkezik a kozmikus katasztrófa, s a földi lét megszűnik. Arra készülnek, hogy mesterséges Napot teremtsenek, és pótolni próbálják az organikus életet
  • A tudomány célszerűsége uralkodik a Falanszterben.
  • Csak a természettudomány létezik, s ez szűk prakticizmusba szorítja az életet
  • Gátat szab az egyéniségnek
  • Megszűntet minden szépséget és társadalmilag nem hasznos dolgot (kultúra)
  • Eltűnt a család
  • Tiltják az érzelmeket
  • A szerelem pedig sajnálatos őrültség
  • Az embereknek nincs nevük, számokkal jelölik őket
  • Az gyermekek későbbi foglalkozását a koponyaalkatuk alapján döntik el
  • Az egyenlőségnek és a testvériségnek torzult formája ez: mindenki ugyan olyan ruhát hord,senki sem éhezik, béke van
  • De mégis, ez a világ lélektelen, embertelen
  • A végső fordulatot Éva idézi elő

13. szín - Az űr

  • Ádám az emberi sors földi megkötöttségéből a végtelen térbe menekül
  • Elvágyódik a Föld köréből
  • A Föld Szelleme figyelmezteti, ha tovább megy , meghal. Ádám dacol vele.
  • Hirtelen sikoltással mozdulatlanná válik
  • Lucifer diadalmas kárörömmel fogadja a jelenséget „győzött hát a vén hazugság” és eltaszítja magától Ádámot
  • Azonban a Föld Szelleme életre hívja Ádámot ismét
  • Ádám tovább akar küzdeni s új tanért lelkesülni

14. szín - Eszkimó-világ

  • A Falanszter színben előre jelzett természeti katasztrófa bekövetkezett:, a tudomány nem mentette meg a Föld életét
  • Az ember állattá silányult
  • Erkölcsileg és fizikailag elkorcsosult
  • Az ember fő vonásai: a félelem és az éhség
  • Ádámot istennek hiszi az eszkimó, és hozzá könyörög, hogy kevesebb ember legyen és több fóka
  • Ádám riadtan tekint szét a jégvilágban
  • Itt már nem születhetnek új eszmék, nem lehetséges a küzdelem
  • Vége az életnek, ez az emberi történelem utolsó, szégyenteljes felvonása
  • Az ember tehetetlen, sorsát nem irányíthatja
  • Véget ér az álom

15. szín - Pálmafás vidék

  • Álmaiból felébred Ádám és Éva
  • Az egyén ugyan szabad, de mégis determinált
  • Ádám öngyilkos akar lenni
  • Ő az első ember a világon, és ha meghal, nem kell végigjárnia az emberiségnek ezt az utat
  • A szikláról Éva anyasága szólítja vissza
  • Rájön: élnie kell, az élet folytatása számára erkölcsi paranccsá válik
  • Remény
  • Az Úrtól nem kap egyértelmű, világos választ arra, hogy mi az ember sorsa, hogy mi az élet értelme
  • „Ember küzdj, és bízva bízzál”

 

Karakterek jellemzése

Ádám

  • az emberiséget szimbolizálja
  • az események során változik, tapasztaltabb lesz
  • alaptulajdonsága a kíváncsiság,
  • lelkesedik a nagy eszmékért
  • a mű folyamán csökken idealizmusa

 

Éva

  • minden korban a korszak erényeit és bűneit is képviseli
  • az érzelem megtestesítője
  • Jelleme változó, olykor befolyásolható
  • Befolyásolni tudja Ádámot (olykor megmenti, olykor kétségbe taszítja)
  • az adott korról ad kritikát
  • Ő képviseli tovább az Édent a mű során (otthon, érzelem, gondoskodás)

 

Lucifer

  • „a tagadás ősi szelleme”
  • kétségbe vonja az egész teremtés értelmét, nem dicséri a világot, fellázad az Úr ellen
  • a megteremtett világban a cél, a változás és az értelem hiányát kifogásolja
  • részt követel magának a teremtésből, az Úr elűzi a mennyekből (bukott angyal, ördög)
  • az Úr két elátkozott fát, a tudás és a halhatatlanság fáját átengedi neki
  • célja az Úr világának megdöntése (az ember megsemmisítése)
  • végzete a szüntelen bukás, de ennek tudatában is vállalja a lázadó szerepét
  • nagy tudásával továbblendíti az emberiséget
  • realista, ironikus szereplő

 

 

 

Képtalálat a következőre: „bűnbeesés”

Jó tanulást!

 

Szólj hozzá!

Címkék: érettségi tételek Madách Imre Az ember tragédiája zanza.tv

A bejegyzés trackback címe:

https://litupdate.blog.hu/api/trackback/id/tr188102398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.