Irodalmi update

Ez a blog segít jobban kapcsolódni a középiskolás éveket sokszor igen megnehezítő magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz. Ez hasznos, hiszen a magyar érettségi tárgy - és talán több is...

Címkefelhő

abszurd (2) Ady Endre (2) Antigoné (1) avantgárd (1) Az átváltozás (2) Az ember tragédiája (1) Az irodalom határterülete (1) A beszéd mint cselekvés (1) A Gyűrűk Ura (1) a nyelv és a gondolkodás viszonya (1) a világ nyelvei (1) A walesi bárdok (1) Bánk bán (1) belső vizsga (1) Biblia (1) Decameron (1) Dragomán György (1) dráma (1) dzsentri (1) ecloga (1) Egypercesek (1) Egy katonaének (1) ekloga (1) elidegenedés (2) Emoto (1) érettségi (46) feldolgozás (2) felvételi (7) Felvilágosodás TZ (1) fra (1) gesták (1) Globe Színház (1) görögök (1) Görög dráma (1) görög mitológia (2) groteszk (3) haiku (1) Halotti beszéd (2) Halotti beszéd és könyörgés (1) Hamlet (1) Hamvas Béla (1) hangok (1) hangtörvények (1) határon túli magyarság nyelvhasználata (1) Helyesírás (2) hét szabad művészet (1) Homérosz (1) Iliász (1) impresszionizmus (1) intertextualitás (1) J. R. R. Tolkien (1) Jókai (1) Kafka (1) Karinthy Ferenc (1) Karinthy Gábor (1) Karinthy Színház (1) Károlyi Amy (1) Katona József (1) Kertész Imre (2) kisebbségi nyelvhasználat (1) kisérettségi (7) Kodály Zoltán (1) kódex (1) könyv és film (2) Középkor (1) Léda (1) legendák (1) Madách Imre (1) marketing alapismeretek (1) morfémák (1) Nobel-díj (1) novella (1) nyelvemlékek (1) Nyelvemlékek (1) nyelvészet (1) nyelvjárások (1) nyelvtan (12) nyelv és társadalom (3) Nyugat (1) Odüsszeia (1) Ómagyar kor (1) Ómagyar Mária-siralom (3) Ördöggörcs (1) Örkény István (1) orosz realizmus (1) Ószövetség (1) osztályozóvizsga (7) párhuzamok (1) Petőfi Sándor (1) projekt (2) realizmus (2) romantika (1) Rómeó és Júlia (1) Saiid (1) slam (1) slam poetry (1) Sorstalanság (1) Steve Jobs (1) Süveg Márk (1) szimbolizmus (1) Tao Te King (1) társadalmi és területi nyelvváltozatok (1) Teljesség felé (1) tételek (44) Tihanyi alapítólevél (2) Tóth Krisztina (1) Újszövetség (1) új helyesírás (1) Utazás Karinthyába (1) x-box (1) XX.század (13) XX.századi epika (2) zanza.tv (27)

Berda József

2017.03.02. 13:56 Bereszter

Berda József

 

"Az Ember bizonyára azért született, hogy sokat nevessen és szeresse az életet"

Berda József

 

Életút

 

1902-1966

  • 1902-ben született Budapesten, Angyalföld (Váci út 140.)
  • 1912-ben Édesanyja meghal
  • A negyedik elemi elvégzése után lakatosinas lesz a Láng-gépgyárban
  • 1916 körül otthagyja a gyárat, Újpesten él ágyrajáróként
  • Volt kifutó, gyári hordár, könyvügynök, szerzetesrendi fráter, újra könyvügynök
  •  Szocialista szemináriumokra jár
  • 1922-ben megjelenik Az én anyám c. verse az Újpesti Naplóban
  • Krúdy Gyula ír róla
  • 1924-ben versei megjelennek a helyi lapokban (Újpesti Hírek, Újpesti Hírlap, stb.)
  •  1925-ben versei és cikkei megjelennek (A rím halála, Az utolsó 25 év magyar irodalma dióhéjban
  • 1925-ben megjelenik első verskötete is (Áradás)
  • A Nyugatban is írnak a kötetéről
  •  1928-ban megjelennek első versei a Nyugatban (Apám halála elé, Beteg fiú októberi ágyon)
  • Babits Mihálynak szóló ajánlással kötete jelenik meg –a kötetet Illyés Gyula méltatja a Nyugatban
  • 1930-ban megjelenik az Öröm c. verskötete
  • Két versét Párizsban a Horizont nevű magyar nyelvű folyóirat is közli 
  • 1931-ben megjelenik az Irgalmas szegénység c. kötete
  • 1932-ben újabb verskötete: Örökkévaló lobogással
  • 1932-ben aláír egy halálbüntetés ellenes kiáltványt
  • 1933-ben megjelenik a Férfihangon c. kötet
  • Közszemérem elleni vétség címen eljárást indítanak ellene (Örökkévaló szagok éneke)
  • 1936-ban Férfihangon című könyvét azért kobozták el, mert Gömbös Gyula miniszterelnököt gúnyoló verset tartalmazott, a kötet megjelenése után ügyészi eljárás indult ellene.
  •  1934-ben megjelenik Indulat c. kötet
  • 1936-ban József Attilával közös műsorban verseit olvassa fel a rádióban
  • Ignotus Pál és József Attila szerkesztésében megjelent Szép Szó gyakran közli a verseit
  • 1937-ben megjelenik Emelt fővel c. kötet
  • 1938-ban aláírja a zsidótörvény-javaslat elleni memorandumot
  • 1939-ben megjelenik Sötétség című kötet
  • 1940-ben megjelenik Béke című kötet
  • 1941-ben megjelenik Ördögnyelv című kötet
  • 1942-ben háborúellenes költeményeket ír
  • Négy versét közli a Magyar Csillag
  • 1943-ban megjelenik Fény és árnyék c. kötet
  • 1944-ben megjelenik Száguldj szabadság c. kötet
  • 1945-ben belép a Magyar Írók Szövetségébe
  • Ugyanebben az évben  téves nekrológot közölnek róla
  • Egyre népszerűbb költő, versei rendszeresen megjelennek, ugyanakkor anyagilag egyre nehezebb helyzetbe kerül
  • 1953-ban megvonják tőle az 1945-től rendszeresen folyósított havi segélyt.
  •  1949-ben megjelenik az Égő évek fölé című kötet
  • 1954-ben megjelenik az Égj és énekelj című kötet
  • 1957-ben megjelenik az Ostor és olajág című kötet
  • 1964-ben megjelenik az Égni! Elégni! című kötet
  • 1965-ben József Attila-díjat kap
  • Magvető Kiadó kiad egy kötetet négy évtizedes költői pályája jelentősebb verseiből
  • 1966-ban az Árpád kórházban megállapítják, hogy gyomra és hasürege teljesen el van rákosodva
  • 1966. június 5-én meghal

 

 berda_160816_4c.jpg

Költészetének jellemzői

 

  • Eleinte az avantgárd irányzataival szimpatizált
  • Majd rátalált saját stílusára
  • Költészete nem illeszkedett az akkori irodalmi normákhoz (a nyugatosok szellemiségéhez)
  • Sokáig próbált a nyugatos alkotók közé bekerülni, de igazán sohasem sikerült neki. A próbálkozások számához képest csak néhány verse jelenhetett meg a Nyugatban
  • Költészetének témái:
    • Szép, kedves természeti jelenségek
    • Az élet mindennapi örömei
      • Evés
      • Emésztési folyamatok
      • Testiség
      • Nevetés
      • Bor
  • Versei megosztották a laikus és a szakmai közönséget is. Voltak akik profánnak, alpárinak, közönségesnek gondolták alkotásait, s úgy vélték, hogy nincs keresnivalója Berdának az irodalmi körökben. De voltak olyanok is, akik valódi művészetet és értéket láttak alkotásaiban. Kosztolányi Dezső "gyönyörű"-nek nevezte verseit.
  • Verseinél gyakran tapasztalható ellentét a műfaj és a tartalom között. (Például óda műfajú versben ír az emésztőgödörhöz verset.)
  • A természeti jelenségekhez kapcsolódó versei gyakran himnikusak. Világképében deista-panteista vonások fedezhetők fel leginkább
  • A természeti jelenségekhez Assziszi Szent Ferenc írt himnuszokat, így Berda ezen verstípusai a középkori költővel mutatnak rokonságot

Berda és a vallásosság

  • Berda vallásos emberként tekintett magára, de nem az egyházi normáknak megfelelően vélte magát annak
  • Istenképe sem egyezett a „hagyományos” istenképpel: nem egy parancsoló-büntető istenképpel rendelkezett, hanem úgy vélte, Isten azért teremtette az embert, hogy szeresse és élvezze az életet, s az Úr is akkor elégedett, ha ezt látja
  • Világnézete rokonságot mutat az ókori görög dionüszoszi világképpel

Kormos István visszaemlékezése Berda Józsefről:

"Költészetünk szent Ference volt, áhitatosan káromkodó, bumfordi és profán és szegény, kivert kóbor kutyák testvére, Noé testvére (...) mindnyájunk testvére. Bakancs, rövidnadrág, oldalán tarisznya, sajttal, pogácsával, verses papírral, esett körtével teli, járta a Somlót, a Börzsönyt, Esztergomot és Máriabesnyőt, bámulta Dunát-Tiszát, lakta Újpestet, Szent Gellért utcai Gargantua, Örök Ágyrajáró, dünnyögött gregorián-éneket és vastag kocsis-káromkodást, térdén írt verset, csudálatosan ragyogót, döcögvén a Váci út villamosain (...). Nem volt ellensége,  pedig mindenkinek csak az igazat mondta, a nem-szívesen hallottat is, mindig csak az igazat írta.  Századunk szegénylegénye, büszke szegény szerelmes a szegénységbe. Utánozhatatlan volt az élete, utánozhatatlan volt a költészete (...)."

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 Berda József néhány verse

 

 

bj_covers_178433.jpg

Megjegyzés
Valamiért a Google Chrome böngészőben cirill betűkkel jelennek meg a versek...
A Firefoxban viszont rendesen latin betűs magyar szöveg olvasható, ezért a Firefox a támogatott böngésző.

 

MEZTELEN KAMASZ A VÁROS FELETT

Óh város! összezsúfolt hangyabolynyüzsgés!
felöltözöttek börtöne vagy most!
és én
ezer méter szabadságos magosából
taposom rád méltóságos gőgömet: -
anyaszült meztelenül!...
Ó forró gyönyörűség!
ma meztelenségem szabadságában fürdök;
lábaim alatt parfümös erdők szélesednek,
párolgó zöld és égő kék, -
ki előtt szégyeljem magam?
Beleharapni az acélos fűvekbe haj!
megrészegülni, ölelni a gyantás levegőben:
lendülj csak bitang-szép kamaszságom!
A szél kiszárítja rossz illataidat
e robbanó kánikulában,
mert tudja szabad csikónak születtél te is
malackodni-hemperegni Istennek zsíros tenyerén.
Legyen hát szent ünnepély most a bűn, -
s ki Isten lázas csókjából fakadtál,
ó gyönyörű huszonötéves fiatal testem:
csak kéjelegj ragyogó-bőrű magadon! -
Mert ideje már, hogy ünnepeljen a Lélek,
így, - anyaszült meztelenül,
ezerméter szabadságos magosából,
téged!
a paráznatestű fiatal bivalyt
holnapi asszonyok emlőinek
büszke kapujában...

 

 

VISEGRÁDI VARÁZSLAT

Téli álmukat alvó hegyek és
erdők éneke zeng a Dunán át:
a Börzsöny küldi üdvözletét a Pilisnek
Nagymarosról Visegrádra állandó
harangzúgások által. Szinte szünet
nélkül zeng mindkét oldalról már e
tájbamarkoló zene s mint madarak
májusi énekének: ennek sincs se
vége, se hossza, bár alszik e vén vidék.
Óh, örök öröme a szépség varázslatának,
mely mindig él és minden időszakban
figyelmezteti életünk: tarts meg, ölelj
kebledre itt, hol él a nagy múlt és elibénk
harangoz a biztató, emberibb jövendő.

 

 

NEVETÉST DICSÉRŐ

Te együgyü, mondd, hallottál-e már
istenigazában nevetni? Száraz
s nagyképü emberi hebrencs nem
érti, nem ismeri ezt a rendkivüli
örömöt! Ki inkább butultál, mint
komolyodtál; - értsd meg végre a
derüt, itt az ideje, hidd el.
Észrevetted-e már imitt-amott, mint
szoktam jóképü csibészekkel veszekedni-nevetni?
vagy enyelegni lóval, kutyával, macskával?
S ami legfőbb: hallottad-e egetrengető nevetésem
künn a félreeső helyen, ha teljes bőségben
szabadultam meg minden feleslegemtől?
Szegény vagy, nagyon szegény, hogy nem
tudod mindezt! Mi vidámabbá tesz; ne
szabj sose határt annak, ha másnak
testi-lelki fájdalmat nem okoz. De nevess,
s főképp ne légy alakoskodó, ha más is
hódolni akar a nevetés isteni örömének.

 

ÉDES PIHENÉS

Most, hogy felébredtem, érzem:
mily felséges volt ez az állati
mulatság veled. Háromszor
támadtam reád s a nagy
birkózás, a kiadós munka
annyira kimerített, hogy végül
az áldott bágyadtság altatott el.
Több mint tíz óra hosszat
aludtam így, mély álomba
merülvén tőled. Aludtam, mint
a tej, nem is tudtam: él-e,
hal-e, létezik-e még a világ? -
Aztán az étvágy, a győzelmes
étvágy csiklandozá gyomrom. Oly
éhes lettem, mint a farkas, ki
hetekig nem evett már. Úgy
ettem-ittam, hogy testem és lelkem
teli lett vidámsággal, szinte
ficánkoltam belé!
S mindezt neked, a te szoborba-faragott,
ízes testednek köszönhetem csupán!
Mindig így fáradjak el, ezt
kívánom, ezzel ajándékozzon meg
az Egek Ura még ötven évig,
azután jöhet akár a pokol is, hol
remélem, újra találkozom majd véled,
hogy tovább folytassuk ezt a fáradságot okozó
nemes játékot a soha meg nem
szűnő végkimerülésig, amen.

 

 

ÁRADOZÁS

Egyetlen, sirig hó kedvesem, te
áldott emésztőgödör! Hadd
illessen már hódolatom! Csak
harsogó örömmel bizonygathatom,
mily ékes épitmény vagy, hogyan
élvezhetlek, mily vidám nyögések
közepette. S mily rangodhoz illő
helyen; a nyüzsgő baromfiól
mellett mosolyogsz!
Nincs királyi trón,
mely fejedelmibb hivatást
töltene be még!
Csak a magábamélyülő
tudja, mit jelent ülni
s ujságot olvasni rajtad; itt
tudni meg a világ eseményeit,
s közben mint kisérőzenét,
elandalogva hallgatni a kácsák
hápogását. Ó, kivánhat-e szebbet
emberfia még? Mit zengjen többet
boldog megelégedésem, mondd?
Bár a másvilágon is puha
deszkádon nyughatnék egy-egy
félórát reggelenként; ilyen szellős
és tiszta helyen s ennyire fenekemhez
szabott trónuson! Az volna az igazi
üdülőhely, a legméltóbb mennyország,
hol végül is mindenki üdvözül, ha
nagy bajában hozzád folyamodik.

 

 

OKTATÓ VERS

Barátom, boldogan vallom meg neked;
fenséges dolog a változatosság, - mindennap
másfajta asszonnyal foglalatoskodni! Tegnap ötven,
ma százhat kilóssal volt komolyabb munkám, holnap
nyolcvankilósra fenem majd fogam. Kövér, sovány, -
mit számit ez? Mind pompás darab, mindegyik
más és más, akár a körte, vagy alma; mind
jóízű-jóillatú gyümölcs, csak legyen belőle elegendő mindég.
Tanuld meg: ha nincs hiányod a szerelemben, nincs
miért szomorkodnod, - szerencse fia vagy már akkor
ezen a földön, ötven vagy százkilós asszonyok
seregével s huncut kalandokkal a hátad mögött. Mert
csak ebben vagyon az örökkévaló öröm, ha igazán
megfontolod; - a többi csak szóhabarcs, mely nem
szül egészséges gyereket az élnivágyó igazi
emberfajtának soha.

 

 

HÚSLEVES DICSÉRETE

Ragyogj szemem, csordulj ki nyálam az örömtől;
az ízletes húslevest tálalják, íme, eléd.
Nézd csak, mily aranysárgán csíllog, mily
orrcsíklandó szaga van! S az íze! A mennyei íz!
Abban van aztán a lélek! Ez kell neked igazán! -
Érzed-e, mondd, a velőscsont, az illatos-ízes
zöldség s a még fűszeresebb gyömbér testet-lelket
gyógyító erejét? - Csak ezért érdemes élni még, hidd el,
csak így tudsz nemesebb dolgokra figyelni, különben
kedve-vesztett fogatlan kutya vagy, ki mindenkit
mérgesen megugat s a legszebb sonkafalatra se kiváncsi.

 

EGY KORCSMÁROSNÉRA

Ritka kezü asszony, bámulatos művésze te
az áhitatra méltó szakácstudománynak;
e pénzszegény napokban illő csak igazán
köszönteni téged! Ki kóstolja s eszi
a te főztöd, az tudja csak: a lelked
tündököl lelkesen sürgő kezedben.
Csak gyermeked szeretheted úgy, mint jó
falatokat teremtő tudományod a
csiklandó illatoktól áradó konyhán.
Csupa elragadtatás leszek, ha visszagondolok
a finom tyuklevesre, a füszerrel teli
pörköltek változó fajtáira; majoránás
tokányra s a fejedelmi hagymásrostélyosra a
méterhosszú tálon, mit a képzelet lassan
elfelejt immár. S felejtheti-e bárki zsirban
uszó, omlós réteseid s mindazt, mely mind
mennyei italt kiván?
Istenem! Istenem! mi mindent ettem s ittam
nálatok: szinte szédül a képzelet tőle!
Csak derűs kedvü asszonyt áldhatott
meg igy a Teremtő s csak igy sikerülhetett tán
remekbefaragott fiatok is, kit a nemes tekintetü
anya szives konyhája táplál úgy maga, mint
minden nemesebbre méltó igaz ember
lelket-deritő örömére.

 

 

UJPEST

                     Éliás Istvánnak

Mint törékeny gyermek, ki
makacs betegségben szenved,
te szegény, szürke város, -
úgy döglődöm én benned.
Néhány jó szó, s néhány
ritka pengő, amit adtál...
(Hősi tetteid pirossal
jelzi majd a naptár.)

Bár unalmas vagy, mint
a többi korhatag város;
kedves vagy te mégis,
sőt kicsinykét mulatságos.
Csibészek, néhány szájas
polgár, s egy-két finom lélek
vigasztal azért, hogy veled
poshadok, s veled élek.

Csak bűz, szemét, nyomorúság
s hasonló örök szépségek
jelzik; mily méltó otthont lelt
benned a magas költészet,
hogy koldusok fészke vagy te,
szívem szerint is hazám... -
Hogy mosdatlan szájjal igy dicsérlek,
kérlek, ne haragudj reám.

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: érettségi tételek XX.század

A bejegyzés trackback címe:

https://litupdate.blog.hu/api/trackback/id/tr9512289375

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.