Irodalmi update

Ez a blog segít jobban kapcsolódni a középiskolás éveket sokszor igen megnehezítő magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz. Ez hasznos, hiszen a magyar érettségi tárgy - és talán több is...

Címkefelhő

abszurd (2) Ady Endre (2) Antigoné (1) avantgárd (1) Az átváltozás (2) Az ember tragédiája (1) Az irodalom határterülete (1) A beszéd mint cselekvés (1) A Gyűrűk Ura (1) a nyelv és a gondolkodás viszonya (1) A walesi bárdok (1) Bánk bán (1) belső vizsga (1) Biblia (1) Decameron (1) Dragomán György (1) dráma (1) dzsentri (1) ecloga (1) Egypercesek (1) Egy katonaének (1) ekloga (1) elidegenedés (2) Emoto (1) érettségi (39) feldolgozás (2) felvételi (3) Felvilágosodás TZ (1) fra (1) gesták (1) Globe Színház (1) görögök (1) Görög dráma (1) görög mitológia (2) groteszk (3) haiku (1) Halotti beszéd (2) Halotti beszéd és könyörgés (1) Hamlet (1) Hamvas Béla (1) hangok (1) hangtörvények (1) határon túli magyarság nyelvhasználata (1) hét szabad művészet (1) Homérosz (1) Iliász (1) impresszionizmus (1) intertextualitás (1) J. R. R. Tolkien (1) Jókai (1) Kafka (1) Karinthy Ferenc (1) Karinthy Gábor (1) Karinthy Színház (1) Károlyi Amy (1) Katona József (1) Kertész Imre (2) kisebbségi nyelvhasználat (1) kisérettségi (7) Kodály Zoltán (1) kódex (1) könyv és film (2) Középkor (1) Léda (1) legendák (1) Madách Imre (1) marketing alapismeretek (1) morfémák (1) Nobel-díj (1) novella (1) Nyelvemlékek (1) nyelvemlékek (1) nyelvjárások (1) nyelvtan (10) nyelv és társadalom (3) Nyugat (1) Odüsszeia (1) Ómagyar kor (1) Ómagyar Mária-siralom (3) Ördöggörcs (1) Örkény István (1) orosz realizmus (1) Ószövetség (1) osztályozóvizsga (4) párhuzamok (1) Petőfi Sándor (1) projekt (1) realizmus (2) romantika (1) Rómeó és Júlia (1) Sorstalanság (1) Steve Jobs (1) szimbolizmus (1) Tao Te King (1) társadalmi és területi nyelvváltozatok (1) Teljesség felé (1) tételek (39) Tihanyi alapítólevél (2) Tóth Krisztina (1) Újszövetség (1) Utazás Karinthyába (1) x-box (1) XX.század (13) XX.századi epika (2) zanza.tv (26)

Nyelv és társadalom 3.

2017.11.08. 19:39 KamionosEszter

A kisebbségi nyelvhasználat

 

A határon túli magyarság nyelvhasználata

 

A magyar nyelv beszélőinek száma becslések szerint kb. 17 millió (ezzel az uráli nyelvcsalád legnépesebb tagja), közülük kb. 14,5 millióan élnek a Kárpát-medence területén: 10 millióan Magyarországon, 2,5 millióan Romániában, 1 millióan Szlovákiában, 700 ezren a volt Jugoszlávia területén, 250 ezren Kárpátalján, 50 ezren Ausztriában, és további 300 ezren Európa egyéb országaiban.

A magyar anyanyelvű személyek száma a világon becslések szerint 15 millió lehet. Az Európai Unióban közel 13 millió magyar anyanyelvű ember él, ebből 12,5 millió a Kárpát-medencében. A többi európai országban, Izraelt is ide számítva 500 ezer, Európán kívül becslések szerint közel 2 millió a magyar anyanyelvűek száma, ebből 1,8 millió az Amerikai kontinensen (USA: 1,4 millió, Kanada: 315 ezer, Dél-Amerika: 100-120 ezer), Ausztrália és Óceánia: 65-70 ezer, Ázsia: kb. 30 ezer, Afrika: 10-30 ezer, akik közül azonban otthonában már nem mindenki használja a magyar nyelvet. További 2 millióan beszélik a magyart második nyelvként, elsősorban a Kárpát-medence országaiban.

A magyarul beszélő magyarok száma Magyarországon 1970-ben 10,3 millió, 1980-ban 10,64 millió; országhatáron kívül 1970-ben 5,9 millió, 1980-ban 6,07 millió; a világon 1970-ben 16,2 millió, 1980-ban 16,71 millió volt.

A magyar nyelvet a világ nyelveinek sorában a 62. helyre teszik az anyanyelvi beszélők száma szerint. Európában a 14. legbeszéltebb nyelv,valamint a legbeszéltebb olyan nyelv, amely nem az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik.

A magyar agglutináló , azaz ragozó nyelv. A magyar írásrendszer a latin ábécé bővített változata.

A határon túli magyarok száma országok szerint, a hivatalos helyi népszámlálási adatok alapján, kerekítve a következő (forrás: wikipédia):

Bizonyos mértékadó becslések ennél általában 15-20%-kal több magyarral számolnak.

magyarok-karpat-medenceben.jpg

A magyar anyanyelvűek aránya az Egyesült Államokban (2000-ben):

hungarian-american-map.jpg

A határon túli magyarság a magyar nyelvnek helyi változatát beszéli, melynek alapja a helyi nyelvjárás (Szkovákiában a palóc, Romániában a mezőségi, a székely és a csángó), de hatással van rá a két- vagy többnyelvű környezet is. Ezt a magyarországi magyarok nyelvétől többé-kevésbé eltérő változatot nevezzük kontaktusváltozatnak). A vizsgálatok szerint  a kétnyelvűek, akár egyik, akár másik nyelvüket beszélik, soha nem pontosan azt a nyelvet használják, amit az adott nyelvek egynyelvű beszélői: a két nyelv folyamatosan hat egymásra, így a nyelvi érintkezések megszokott kísérőjelensége az interferencia és a kölcsönzés. 

Tehát a kétnyelvűség  egy szociolingvisztikai fogalom, mely utalhat egy személyre, vagy egy társadalomra, közösségre. Kétnyelvű (idegen szóval bilingvis) tágabb értelemben bárki, aki két nyelv folyamatos használatára képes, két nyelven kommunikálni tud; szűkebb értelemben pedig az az ember, aki két nyelven anyanyelvi vagy közel anyanyelvi szinten beszél.

A nyelvpolitikának nagyon fontos szerepe van a kisebbségi nyelvhasználatot illetően. Legyen szó a Magyarországon élő kisebbségekről, illetve a külföldi országokban élő magyar kisebbségekről. A nyelvpolitika feladata tudatos döntésekkel segíteni az anyanyelv, valamint az idegen nyelvek használatát a zökkenőmentes kommunikáció érdekében. 

A határon túli magyarok helyzetéről és nyelvhasználatáról itt találod a zanzás videót.

komment

Címkék: érettségi nyelvtan tételek zanza.tv nyelv és társadalom határon túli magyarság nyelvhasználata

süti beállítások módosítása